400 év után első útja Debrecenbe vezetett Szent László ereklyéjének
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.13. 19:31 | Frissítve: 2017.05.14. 14:25
Debrecen - Szent László évében Debrecenbe hozták a nagy magyar király koponyatető-csontereklyéjét a győri székesegyházból.
Az ereklye ünnepélyes fogadása szombaton este volt a Szent Anna-székesegyház előtt. Az ereklyét – amely 400 év óta először hagyta el Győr városát – hatalmas biztonsági intézkedés mellett hozták Debrecenbe. Rendőrök és a TEK munkatársai mellett nyolc ereklyeőr is vigyázott Szent László koponyájára. A Szent Anna Székesegyház zsúfolásig megtelt a nagy eseményre. Érdekesség, hogy az eseménynek egy eskövő násznépe is szemtanújává vált. 18 órakor szentmise kezdődött, ezt követően Bognár István, a győri székesegyház plébánosa tartott előadást az ereklyéről. Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is. Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya. Az ezüstötvözetből készült herma később a Báthori család kincstárába került. Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja – aki veszprémi, majd győri püspök lett – hozta magával 1606-ban. Prágában restauráltatta a hermát. A koronán ekkor kicserélték az igazi drágaköveket. A Hermát Telekesy István a törökök elől az ausztriai Borostyánkő várába vitte és a törökök elvonulása után került vissza Győrbe. A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában őrzik. Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát. A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét. Először a város falain tették ezt, majd azok lerombolása után az utcákon tartják a körmenetet. A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a Hermát. 1919-ben a kommün idején azonban a győri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik és azóta ez a hagyomány él tovább. 1950-1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a Székesegyház falain belül tartották meg azt. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között, katonasággal és zenekarral kísérik a győriek Szent László hermáját a város utcáin. László Gyula történész-professzor szerint – akinek alkalma volt a hermát tüzetesen megvizsgálni – az ereklyetartó arcvonásai magának Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik. A herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a Szent Koronát és a Szent Jobbot követően. A világ minden részéről felkeresik a látogatók. 1971-ben a Héderváry-kápolna restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották és a hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték. Az ereklyét Debrecenből május 14-én, vasárnap átkísérik Nagyváradra, a Szent László ünnepségre, majd még aznap ismét Debrecenbe hozzák, és 19 órakor Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepélyes szentmisét mutat be az ereklye jelenlétében a Szent Anna-székesegyházban.
Dehir -
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)