264 grammos koraszülött gyermek maradt életben a debreceni klinikán – videóval

---

Debrecen – Az egyetem szülészeti klinikája a világon másodikként, Európában elsőként kapta meg az Egészségügyi Világszervezet elismerését.

---

A reményt és a kitartást szimbolizáló, lila színbe öltözött csütörtökön a Debreceni Egyetem és a Klinikai Központ Főépülete, valamint az Innovációs Központ. A koraszülöttek világnapjához kapcsolódó kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a társadalom figyelmét a koraszülötteket nevelő családokra. Miért van erre szükség? Mennyit fejlődött a terhesség 37. hete előtt világra jött babák egészségügyi ellátása az utóbbi években? Milyen speciális feladatot ró a családra, az orvosokra az érintett babák gondozása? Ezekről is beszélt dr. Kovács Tamás, a Gyermekgyógyászati Klinika Neonatális Intenzív Centrumának vezetője és Venkovits Balázs, a Melletted a helyem Egyesület tagja a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

Kovács Tamás elmondta, hazánkban minden tizedik újszülött korábban jön világra, többségük a terminushoz közeli, viszonylag érett koraszülött. Debrecenben az 1500 gramm alatti koraszülöttek száma 150 körül van, ők még kicsinek számítanak.

– Pontosan a 37. hét előtt született újszülötteket tekintjük koraszülöttnek, 24. héttől beszélünk élveszülésről, azelőtt pedig vetélésről, azonban ha ebben az esetben az újszülött életjeleket mutat, akkor megkapja a szükséges ellátást – fejtette ki a szakember.

Kiemelte,

22 hetes volt a legfiatalabb koraszülött, akit sikerült megmenteni. A legkisebb újszülött 265 gramm volt. Sok minden befolyásolja a súlyt, de a terhességi idő határozza meg az érettséget, a súly ehhez képest másodlagos.

Venkovits Balázs rámutatott, hogy óriási fejlődésen esett át az orvostudomány és a technológia. 

– A tudomány egyértelművé tette, hogy a családokat is minél hamarabb be kell vonni a koraszülöttek ellátásába. A szülők sokszor nem tudják, mit tegyenek, de az orvosok, nővérek segítenek, az ő irányításukkal, akár meg is foghatják az újszülöttet – magyarázta.

 Kovács Tamás úgy fogalmazott, a családközpontú ellátás az jelenti, nemcsak a családokért dolgoznak, hanem a családok bevonásával.

– Minden egyes kórházban zajló folyamat kialakítása során megkérdezzük a családok véleményét, s közösen próbálunk velük dolgozni. Szeretnénk Debrecenben ebben élharcosok lenni. A Debreceni Egyetem szülészeti klinikája a világon a második, Európában pedig az első bababarát klinika, ezt a címet az Egészségügyi Világszervezettől kapta meg 1992-ben – emelte ki.

A klinikán pszichológusok, pszichiáterek a szülők is rendelkezésére állnak. 

– A koraszülött intenzív ellátáson kívül olyan megoldásokat kell találnunk, amely az anyának is segítséget nyújt, hiszen ő nem egy látogató, hanem ugyanúgy áldozata a koraszülésnek, mint az újszülött

– mutatott rá Kovács Tamás.

A szakember elmondta, 1994-ben az élve születés határa még a 28. hét volt, ma már a 27-28 hetes koraszülöttek többsége egészségesen fel tud nőni.

–Régebben mindent mértünk, kontrolláltunk, például lélegeztetőgépekkel, s itt megrekedt a fejlődés. Elkezdtük ezeket az eszközöket kevésbé használni, s innen tudott továbblépni a neonatológia. Próbálunk minél kevésbé beavatkozni a koraszülött szervezetébe, s ennek egyik eszköze a családközpontú ellátás – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette sokat számít az anyatejes táplálás, az anya jelenléte, a bőr-bőr kontaktus, a pszichés fejlődést támogató gondoskodás. Ez az ellátás nem ér véget azzal, hogy a szülők hazavihetik a kisbabát, utána is folytatni kell.

A teljes beszélgetést megtekintheti a videó második felében: