Manguszta és galamb: új jövevények érkeztek a Debreceni Állatkertbe
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.06.11. 17:02 | Frissítve: 2015.06.12. 08:10
Debrecen - Afrikában és Ázsiában honos a két különleges állat. A zebramanguszta és a pompás koronásgalamb hamar kedvenc lehet.
A zebramanguszta Afrika lakója, rokonságban áll a nagyközönség körében is jól ismert szurikátával és a Dzsungel könyvéből ismert indiai vagy szürke mongúzzal. Kistestű ragadozó, nevét a hátán található csíkokról kapta, ami a zebrák mintázatára emlékeztet. Gerinctelenekkel és kisebb gerincesekkel táplálkozik, ha kell, a csapat tagjai összefognak és akár nagyobb mérges kígyókkal is képesek elbánni.
A zebramanguszták földjén, az emlősök között rejtélyes és egyedülálló módon a vemhes nőstények összehangoltan, egyszerre, ugyanazon a napon szülik meg 2-8 utódukat. A kicsinyekre az odú óvodában általában hím bébiszitterek vigyáznak, miután csatlakoztak a csoporthoz, minden kis kamasz manguszta egy szintén hím testőrt kap, aki lehetőség szerint megóvja a ragadozóktól és megtanítja élelem után kutatni. A zebramanguszta jóval ritkábban látható állatkertekben, mint jól ismert rokona, a szurikáta. A nemrég Debrecenbe érkezett kis csoport egy hímből és két nőstényből áll, ami jó alap lehet egy népes mongúzcsapat kialakításához! Látogatóink legújabb állatainkat ideiglenes férőhelyükön, a Mókusházban kialakított férőhelyükön tekinthetik meg.
A koronás galambok a galambvilág óriásai, 70 cm hosszúra és 2-3 kg-osra is megnőhetnek, ezzel a legnagyobbak a ma vadon élő galambfajok közül. Három faja ismert, mindhárom a délkelet-ázsiai Új-Guineán őshonos. A pompás koronás galamb, nem egyszerűen galamb, hanem a világ egyik legszebb madara, a „koronás” jelzőt a fején található, látványos tollbóbitáról kapta. Ritkán, hangos csattogással repül, de elsősorban a talajon tartózkodik, tápláléka is gyümölcsökből, bogyókból, és magvakból áll. A koronásgalambok fogságban akár 50 évig is elélhetnek.
Az élőhelyek elvesztése, a vadászat és az illegális állatkereskedelem miatt a pompás koronásgalamb veszélyeztetett fajnak számít, ezért az európai állatkertek Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartja és szaporítja a fajt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)