Félelmetes szuperbogár a GMO kukoricában
Szerző: MR1-Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.09.21. 10:18 | Frissítve: 2011.09.21. 10:18
USA – Megjelent a szuperbogár, amely ellenáll a génmódosított kukorica méreganyagának, így ezeket a növényeket is veszélyezteti. Alkalmi nevet már kapott, védekezni viszont nem sikerül ellene. Az amerikai farmerek félnek.
Alig pár éve történt, hogy a magyar gazdálkodóknál is óriási riadalmat okozott az addig soha nem látott kártevő, a kukoricabogár megjelenése. Az Amerikából származó és hihetetlenül gyorsan terjedő élőlénynek azonban a tengerentúlon máris megjelent „turbó” változata: a „szuperbogár”. Ez a rovar ellenáll a génmódosított (GMO) kukorica által termelt méreganyagnak is. Hiába tehát az űrkorszak géntechnikája, a természet most is felveszi a versenyt, sőt, beelőz.
A különleges állatot Iowában, Amerika legnagyobb kukoricatermelő államában felfedezett bogár lárváját az éppen az éppen a kártevők ellen kifejlesztett, génmódosított kukorica gyökerén találták meg. A szuperbogarat jelenleg az iowai egyetem kutatói vizsgálják, közben az amerikai farmerek aggódnak, mert a tudósok szerint az állat képes átörökíteni az ellenálló képességet, amelynek utódai így a genetikailag módosított növényeket is megtámadhatják.
A kutatás vezetője, Aaron Gassmann közölte, egyelőre elszigetelt esetekről van szó, de ha a farmerek nem változtatnak a gazdálkodási szokásaikon, nagyobb területeken is elterjedhetnek az ellenálló kártékony rovarok. Az új GMO kukorica vetőmagját 2003-ban a Monsanto nevű óriásvállalat dobra piacra, a termék lényege, hogy a belőle kifejlődő növény olyan méreganyagot állít elő, amely megöli az ártalmas rovarokat.
Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy mennyire terjedt el az ellenálló kártevő, de a GMO vetőmag gyártója azt kéri a farmerektől, hogy jövőre térjenek vissza a vetésforgóhoz. Az Iowában felfedezett ellenálló lárvák mind olyan kukoricatáblákról származnak, amelyeket legalább három éve ugyanazzal a génkezelt vetőmaggal vetettek be. A kukoricabogár és lárvája a növény egyik legveszedelmesebb kártevője. A lárva a gyökeret, a kifejlett állat pedig a bimbókat, a virágokat és a leveleket támadja.
Az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt a génkezelt élelmiszerek aránya az Egyesült Államokban. Ma az Amerikában termelt kukorica nyolcvanöt és a szójabab kilencvenhárom százaléka génkezeléses eljárást alkalmazó gazdaságból származik, ritka az olyan élelmiszer a boltok polcain, amely nem tartalmaz génmódosított összetevőket. Az eljárás legutóbb a cukorrépa termesztésben vált széleskörűvé. A felmérések szerint az idei termés betakarítása és feldolgozása után az Egyesült Államokban előállított cukor csaknem fele olyan szántókról származik majd, amelyeken genetikailag manipulált vetőmagot használnak.
Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense, a kukoricabogár élettanának szakértője az Amerikában tapasztalt jelenségekről elmondta, olyan állatról van szó, amely rendkívül jól alkalmazkodik, illetve adaptálódik az új környezeti feltételekhez. A rovarnak az új fajta kukorica bevezetése óta eltelt rövid idő is elég volt ahhoz, hogy megismerje az éppen ellene mérget termelő növény megváltozott tulajdonságát, és megtanuljon alkalmazkodni hozzá. Az idők során kiválasztódtak és szaporodni kezdtek azok az egyedek, amelyekre hatástalan a GMO kukorica toxinja – mondta a szakember.
Keszthelyi Sándor hozzátette, sajnos Amerikában már vannak olyan tapasztalatok, hogy a monokultúra elhagyása, a termőterületeken vetett növények váltogatása, sem jelent megoldást a kártevők ellen. A forgó rendszerű termelés esetében, például az úgynevezett bikultúrákban, amikor a kukoricát szója követi, már megjelentek a vetésváltásra rezisztens törzsek. Az alapvetően monofág, vagyis egyféle táplálékon élő rovar, amely addig kukoricával táplálkozott, képessé válik arra, hogy egyéb tápnövényen is fennmaradjon, például szóján.
Keszthelyi Sándor szerint az ilyen kártevők ellen ugyan bevethetők a különféle növényvédőszerek, de azokat is felváltva kell használni, hogy ne alakulhasson ki rezisztencia, valamint az ártalmas rovarok visszaszorítására különösen fontos a monokultúrás növénytermelés elhagyása – mondta a Kaposvári Egyetem docense.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)