Először bukkantak Európán kívüli tengeri ösmaradvány lelőhelyre
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.01.26. 18:19 | Frissítve: 2017.01.26. 18:19
Ottawa - Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában képtelen, lágy testű fajok maradványait is feltárták paleontológusok.
A lelőhelyet páratlan állapota miatt a világ legjobb minőségű (Konservat-Lagerstätte) jurakori (183 millió éves) tengeri ősmaradvány-lelőhelyei közé sorolták. Észak-Amerikában ez az egyedüli ilyen helyszín. A világon csupán három hasonló létezik, valamennyi Európában.
Az új lelőhely leírásáról és a feltárt fosszíliákról a Geology tudományos folyóirat januári számában tették közzé tanulmányukat amerikai kutatók. A megkövesedett lágy részek léte különösen jelentős, mivel ezáltal sokkal összetettebb képet lehet kapni az ősi ökoszisztémákról, és kiegészülhet tudásunk a kihalt élőlények és a ma élők közötti kapcsolatról – közölte Rowan Martindale, az Texasi Egyetem professzora, a megkövesedett maradványok elemzésének vezetője.
“Egy átlagos ősmaradvány-lelőhelyen a múltban élt élőlényeknek csak töredéke őrződik meg. Ha egy különösen jó állapotú lelőhelyet találunk lágy részekkel, jelentősen többet tudunk meg az akkor élt közösségről. Nem sok puhatestű állatkövületre bukkanhatunk, mivel ezeknek nincs csontvázuk, vagy nagyon lágy vázuk van” – tette hozzá.
Az új lelőhelyre a kanadai nemzeti parkokat felügyelő hatóság Yaha Tinda-farmján bukkantak rá, Alberta tartomány délnyugati részén. Benjamin Gill, a Virginiai Műszaki Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője vette észre az első igen jó állapotban megkövesedett homárt, amikor egy tanítvány a fosszílián állt. “A fénytörés annyira jó volt, hogy kirajzolta a homár alakját. Körülnéztünk és mindenhol fosszíliákat láttunk” – idézte a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál a professzort.
A homár volt az első jel rá, hogy különleges lelőhelyről van szó, mivel ez a tengeri állat általában nem kövesedik meg. Találtak ritka rákokat, teljes halcsontvázakat pikkelyekkel és kopoltyúkkal, a nagy testű delfinszerű tengeri hüllők, az ichthyosaurusok maradványait, valamint a mai vámpírtintahallal és polipokkal rokon ősi fejlábúakat.
A lelőhely 183 millió éves, vagyis a kora jura időszakban éltek ezek az állatok, amikor Yaha Tinda és a hasonló korú európai lelőhelyek egy ősi kontinens – amelyből a mai észak-Amerika és Európa formálódott – ellentétes oldalán terültek el. Az ősi kontinens ellentétes részeinek tengeri ökoszisztémájából származó, jól megőrződött kövületek összevetése segíteni fogja a tudósokat abban, hogy jobban megismerjék az évmilliókkal ezelőtti tengeri élet megoszlását a Földön.
Ez az első alkalom, hogy Európán kívül bukkantunk ilyen lelőhelyre, Yaha Tinda megkövesedett közössége páratlan betekintést nyújt a kora jura időszak Panthalassza-óceánjának életébe – hangsúlyozta Martindale. A szakemberek 2013 nyara óta kutatják a térséget, ahol több tucat fosszíliára bukkantak, köztük valószínűleg új fajokra is.
A kutatás a jövőben arra irányul, hogy kiderítsék, miként kövült meg együtt ilyen sok különféle élőlény. A szakemberek úgy vélik, hogy a jura időszak óceánjainak egy részében nagyon alacsonnyá válhatott az oxigénszint, és ez okozhatta a tengeri élet kihalását.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)