Orbán Viktor Törökország államfőjével tárgyalt
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.06.13. 21:45 | Frissítve: 2021.06.13. 21:45
Brüsszel - Katonai, védelmi ipari együttműködésről, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó.
Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt a NATO hétfői csúcstalálkozójának előestéjén - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap.
Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A megbeszélésen, amelyen részt vett Szijjártó Péter magyar, valamint Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter is, a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó - tájékoztatott a sajtófőnök.
*
Magyarország olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ezidáig nem került sor
- jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, fél nappal az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek csúcstalálkozója előtt.
Szijjártó Péter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR-nak a parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.
Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban 500 főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít.
A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének 2 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.
Szijjártó Péter kifejtette: a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül 20 százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé.
"A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja" - emelte ki a Szijjártó Péter.