Nemet mond az IPOSZ a kötelező kamarai tagságra
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.10. 17:17 | Frissítve: 2011.03.10. 17:17
Magyarország – Az IPOSZ szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem jó ötlet a családi és mikrovállalkozások vállára pluszterhet rakni.
Az államháztartás és a közigazgatás reformja kapcsán a kormány elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy rendezze az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalának, a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteinek szervezetei hatás- és jogkörét. Az eddig megjelent média nyilatkozatok, valamint tervezetek alapján úgy tűnik, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogállását és működését szabályozó 1999. évi CXXI. törvény módosítása lenne egyes elképzelések szerint a megoldás. Egy törvény keretében szabályoznák a gazdasági kamarák, valamint a gazdasági érdekképviseleti szervezetek tevékenykedésének szabályait – olvasható az Ipartestületek Országos Szövetségének közleményében.
Véleményük szerint a törvénytervezet, amit a kamara készített el, teljes mértékig összemossa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepét, a hatósági feladatok ellátását, ami valóban kamarai feladat – például képzés terén (vizsgáztatás) – a munkaadók érdekvédelmi szervezeteinek jogaival, felkészítés a vizsgákra, oktatásra. A tervezet szerint mindkét jog a kamarát illetné, legfeljebb bevonhatja az érdekvédelmi szervezeteket a munkába. Ez a megoldás összeférhetetlen, ha az vizsgáztat aki oktat! Nem beszélve arról, hogy a nyugati demokrácia országaiban a szakmai szervezetek és a kamarák kapcsolata törvény által tisztázott, sok évtized óta remekül működik.
A szervezet feleleveníti, hogy a rendszerváltás után a kamarai törvény előkészítésénél az IPOSZ erre a nyugati mintára alapozva segítette az 1999. évi gazdasági kamarákról szóló törvény megszületését. Mindezek ismeretében az IPOSZ javasolja és kéri a jogalkotókat, hogy a szerintünk is aktuálissá vált hatósági feladatok ellátását végző gazdasági kamarák jogait és kötelezettségeit a gazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetek véleményének, javaslatainak ismeretében és egyetértésével alkossa meg. A legszerencsésebb megoldás az lehetne, ha párhuzamosan két törvény születne. A gazdasági kamarákról szóló és a gazdasági érdekvédelmet szabályozó, társadalmi vitán és az OÉT-n megtárgyalt tervezet kerülne a parlament elé. Ez lehetne a garanciája egy hosszú távú és jól működő, gazdaságot segítő törvényileg szabályozott kamarai és érdekvédelmi munkának a magyar vállalkozói réteg stabilizálásának, biztonságának megteremtésére.
Az IPOSZ szerint a rendelkezésünkre álló kamarai javaslatokból nem derül ki világosan, hogy a családi és mikrovállalkozások számára milyen gazdasági terhet jelentene a kötelező kamarai rendszer bevezetése. Az a véleményük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem járható út ezeknek a rétegeknek a vállára plusz terhet rakni semmilyen nagyságrendben. A szövetség azt reméli, hogy egy kiegyensúlyozott kamarai törvény fog születni és ennek érdekében jelenleg is folyamatosan tárgyal az államigazgatással, a többi munkaadói szervezetekkel és a kamarával.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)