Mesterházy Attila lett a Magyar Szocialista Párt elnöke

---

Budapest – Újabb két évre Mesterházy Attilát választotta a szocialista párt elnökévé az MSZP tisztújító kongresszusa szombaton.

---

Újabb két évre Mesterházy Attilát választotta a szocialista párt elnökévé az MSZP tisztújító kongresszusa. A tisztséget 2010 óta betöltő politikus újraválasztását a 373 érvényesen szavazó küldött csaknem 70 százaléka támogatta: 258 szavazatot kapott, kihívója, Szanyi Tibor 115-öt.

Az újraválasztott pártelnök beszédében arra kérte a küldötteket, olyan vezetőséget válasszanak, amelynek tagjai képviselni tudják az új MSZP-t. Önmagát csapatjátékosként határozta meg, de hangoztatta, hogy mindenkinek mellébeszélés és kibeszélés nélkül kell dolgoznia, egy irányba húzva. A széthúzás helyett az összetartozás, a különalkuk helyett az együttműködés, az önérdek helyett a közérdek képviselete a norma az új MSZP-ben - jelentette ki.

Mesterházy Attila azt mondta, bár vannak tanácsadók, akik szerint egy politikus soha nem ismerheti be a hibákat, „pláne, ha azok nagy részét nem is ő követte el”, az MSZP önmagának és a választóknak is tartozik azzal, hogy elért eredményei mellett a kormányzása alatt elkövetett hibákról is számot ad.

Hibának minősítette, hogy hét évvel ezelőtt Szili Katalint jelölték államfőnek, noha nem volt esély arra, hogy megszerezzék mögé a parlamenti többséget.

Hiba volt szerinte, hogy 2006-ban ellentmondott egymásnak az MSZP választási és a kormányprogramja. Ennek tanulsága, hogy mindig, zárt körben is őszintén kell beszélni az ország helyzetéről – magyarázta. Szólt arról, hogy 2006 őszén a szélsőjobboldal akciói váratlanul érték a rendőrséget, amely erre szakmai hibákat, esetenként jogsértéseket elkövetve válaszolt. De azt is hangoztatta, hogy a Fidesz és a szélsőjobboldal nem az igazságra, hanem az igazság elkendőzésére, politikai boszorkányüldözésre törekszik ebben az ügyben.

Hiba volt az is – folytatta –, hogy olykor kapkodás jellemezte a kormányzást, a reformokat nem készítették elő, az embereket pedig nem készítették fel rájuk. Ám véleménye szerint nem könnyítette meg az MSZP dolgát a koalíciós partner magatartása és az ellenzék felelőtlensége sem.

Súlyos hibának nevezte, hogy az MSZP immunrendszere nem volt elég erős ahhoz, hogy a néhány tisztességtelen, nyerészkedő politikust időben kivesse magából, s a választók megbüntették ezért. Azonban hangsúlyozta: ebből is tanultak, szigorították az etikai szabályokat.

Arra is kitért, hogy az MSZP kormányon eltávolodott az emberektől, majd aláhúzta: ezen is változtatnak, választ ígérve a legfontosabb társadalmi problémákra. Ezt úgy fogalmazta meg: lesz egy baloldali minimum, amelyből nem engednek. Feladatként jelölte meg, hogy a szociális problémákról reális és felelős megoldásokat keresve beszéljenek, kiszabadítva ezt a kérdést a demagógia csapdájából.

Fontosnak tartotta mindemellett, hogy a szocialisták a kormányzásuk alatt elért eredményekre is büszkék legyenek: arra, hogy eredményesen kezelték a válságot, nyolc évük alatt megduplázódott az átlagbér, az átlagnyugdíj, háromszorosára emelkedett a családi pótlék összege, hogy autóval ma feleannyi idő alatt lehet eljutni Budapestről Miskolcra, Szegedre, Nagykanizsára és Nyíregyházára, mint korábban, és arra is, hogy többen szereztek diplomát, mint valaha. Nem csak a gazdaság, a demokrácia is jobban működött a baloldali kormányzás alatt: megkérdőjelezhetetlen volt a bíróságok függetlensége, a kabinet „nem tiporta lábbal” a sajtószabadságot – húzta alá.

Az MSZP-t felelős baloldali pártként határozta meg, amely támogatja a befektetéseket és a munkahelyteremtést, meghallgatja a szakmai szervezetek véleményét, és szociális biztonságot, igazságosságot akar teremteni. „Igenis fizessenek több adót a gazdagok!” – mondta, hangsúlyozva, hogy az emberek joggal várnak felelős segélyezést az államtól, felelős hitelezést a bankoktól.

Az MSZP elnöke három pontban foglalta össze a baloldal legfontosabb feladatait: hogy mindenki tanulhasson, dolgozhasson, és megőrizhesse egészségét.

Beszédében kitért a köztársasági elnök plágiumügyére is, mondván, hogy „Schmitt Pál sosem volt méltó az elnöki tisztségre”. Mesterházy Attila azt mondta: az államfőnek mennie kell, és mivel magától erre nem hajlandó, Orbán Viktornak kell lépnie, már hétfőn, hiszen „ő csinált elnököt Schmitt Pálból”.

Végezetül arról beszélt, hogy amíg két éve sokan azt gondolták, az MSZP eltűnik a süllyesztőben, az utóbbi hónapokban a párt támogatottsága elmozdult a mélypontról, és kiderült, hogy a szocialisták nélkül nem lehetséges a kormányváltás 2014-ben. Azt mondta, örül, hogy egyre többeknek számít, ki lesz a szocialisták kormányfőjelöltje, de úgy gondolja, ezt a kérdést még nem kell megválaszolni. „Erős párt, erős program, erős szövetség és erős jelölt, ez a helyes sorrend” – mondta, kiemelve, azt kell jelölniük miniszterelnöknek, akivel a legnagyobb lesz az esély a győzelemre.

Beszédét azzal zárta, az MSZP már nem ugyanaz a párt, mint két éve volt, és az új elnökségnek a következő években úgy kell dolgoznia, hogy 2014 tavaszán az ország többsége mondja azt: „újra MSZP!”

Simon Gábor az elnökhelyettes, Botka László a választmányi elnök

Simon Gábor leköszönő választmányi elnököt választotta az MSZP elnökhelyettesévé a párt szombati tisztújító kongresszusa. Az országos választmányt a következő két évben Botka László szegedi polgármester vezetheti, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre. Szanyi Tibor, miután az elnöki és az elnökhelyettesi pozícióért is eredménytelenül szállt versenybe, elnökségi tag maradt.

Simon Gábor szoros versenyben – 56:44 arányban – győzte le az előzőleg a pártelnökválasztáson Mesterházy Attilával szemben alulmaradó Szanyi Tibort. Simon Gábor 213, Szanyi Tibor 164 szavazatot kapott, Balogh András eddigi elnökhelyettes visszalépett a jelöltségtől.

A két alelnöki helyért hárman versenyeztek: Gúr Nándort, az MSZP borsodi elnökét 88 százalék támogatta, Horváth Csabát, a szocialisták fővárosi frakcióvezetőjét pedig a küldöttek 66 százalékának szavazatával választották meg. Herczog Edit európai parlamenti képviselő a voksok 38 százalékával maradt alul.

Az újonnan létrejövő etikai és fegyelmi ügyek tanácsát Steiner Pál, a központi pénzügyi ellenőrző bizottságot továbbra is Tukacs István irányítja. Bárándy Gergely eddigi elnökségi tag az országos etikai és egyeztető bizottság elnöke lett.

Botka László megválasztása után újságíróknak azt mondta: feladatuk a választók bizalmának visszanyerése, az elmúlt két évben ugyanis az MSZP bizonyította életképességét, túlélte a választási vereséget és a Gyurcsány-platform távozását.

Kiemelte, hogy a szombati kongresszus lezárta az MSZP megújítását, ezután „hiteles, demokratikus és vállalható” alternatívák felállításába kezdenek, mert a szocialista párt nélkül nem lehetséges a Fidesz-kormány leváltása.

Simon Gábor elnökhelyettes – aki eddig választmányi elnök volt, és bár újra jelöltette magát, végül e tisztségtől néhány nappal ezelőtt visszalépett – elmondta: új együttműködés jött létre a párton belül, céljuk egy olyan MSZP felépítése, amely 2014-ben leválthatja az Orbán-kormányt.

Gúr Nándor azt emelte ki, hogy a jövőben is azokért küzd majd, akik a „rendszer elszenvedői”. Horváth Csaba arról szólt, hogy az MSZP talpra állt, és most a választókkal kíván „közvetlen szövetséget” kötni.

Mesterházy Attila pártelnök közölte, hogy a kongresszus határozatot fogadott el, rögzítve, milyen elveket valló pártokkal és civil szervezetekkel akarnak és tudnak együttműködni. A szempontok között szerepel, hogy az MSZP szövetségesei demokratikus értékeket valljanak, semmiféle együttműködést nem folytathatnak szélsőséges erőkkel, céljuknak tekintsék az „Orbán-rendszer” leváltását, az új köztársaság és a szolidáris társadalom megteremtését.

Az MSZP kongresszusa Schmitt Pál plágiumügyére reagálva is elfogadott egy határozatot. A küldöttek úgy foglaltak állást, hogy morális válság alakult ki, miután a köztársasági elnökről „bebizonyosodott, hogy méltatlan tisztségének betöltésére”. A párt kongresszusa ezért felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az Országgyűlésben kezdeményezze a köztársasági elnök lemondatását.

Párbeszéd a nemzetért címen elfogadtak egy állásfoglalást is, amelyben a szocialista párt a szolidáris Magyarország és az új, negyedik köztársaság felépítésére tesz ajánlatot.

A kongresszus tíz elnökségi tag megválasztásával zárult. Közülük eddig is a testület tagja volt Szanyi Tibor, Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Korózs Lajos korábbi szociális államtitkár, Kunhalmi Ágnes és Teleki László volt romaügyi államtitkár.

Most került be az elnökségbe Tóth Bertalan, a szocialisták Baranya megyei elnökhelyettese, Varga László országgyűlési képviselő és Winkfein Csaba komárom-esztergomi alelnök, valamint női kvótával Bangóné Borbély Ildikó, aki a püspökladányi időközi választáson az MSZP jelöltje volt és Demeter Márta, a zuglói szervezet elnökségi tagja.

Az előző elnökségből Herczog Edit hiába pályázott, Csabai Lászlóné korábbi nyíregyházi polgármester, Katona Tamás egykori pénzügyminisztériumi államtitkár és Puch László, aki hosszú ideig pártpénztárnok volt, 2010 óta pedig pártigazgató, nem mérette meg magát.

Nem került be az elnökségbe Veres János volt pénzügyminiszter, Havas Szófia fővárosi képviselő és Varga Zoltán, a Bajnai-kormány önkormányzati minisztere sem. A párt korábbi vezetői – Hiller István, Lendvai Ildikó, Kiss Péter, Szekeres Imre – nem indultak a tisztújításon, míg Kovács László korábbi pártelnök, külügyminiszter és uniós biztos több pozícióra pályázott, de a jelölőbizottságban nem kapott elég támogatást.