„Kispatikák nélkül nincs élhető vidék”

---

Szigorítaná a patikaalapítás szabályait a kormány: a vállalkozásban többségi tulajdonosnak kellene lennie a gyógyszerésznek, jutalmaznák az olcsó orvosságokat felíró orvosokat, és a patikákat is kompenzálnák az olcsó gyógyszerek miatti bevételkiesésért. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hétfőn ismertette az egészségügyi salátatörvény tervezetét, amely többek között a gyógyszertári, gyógyszertárak működésére vonatkozó és a kamarai törvényt is érintené.

---

- A gyógyszer-gazdaságossági törvény újragondolása, valamint a patikalapítás újraszabályozása elengedhetetlen – jelentette be kedden a Parlamentben Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára.

Az államtitkár beszédében elmondta, a kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai, hanem nemzetpolitikai cél is. Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson és a többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés.

Bár a kormány már a nyáron próbált úrrá lenni a gyógyszerpiacon kialakult helyzeten, a patikaalapítási moratórium csak az augusztus elseje után benyújtott kérelmekre vonatkozott, a korábban beadottakra nem, így azok még kaphattak engedélyt. A tervezett változtatásokról a Dehir.hu Ujházi Lászlót, a Magyar Gyógyszerészi Kamara megyei elnökét kérdezte.

- Hivatalos álláspont még nincs, a szabályozásra azonban égető szükség van, hiszen az augusztus óta hatályban lévő patikaalapítási moratórium csak tűzoltás volt. Az elmúlt évek patikaliberalizációja egyértelműen zsákutca volt. Az ellátás minősége sokat romlott, számos olyan patika ment csődbe, vagy került csődközeli helyzetbe, amely a minőségi ellátást helyezte előtérbe a profitorientált szemlélettel szemben. Az augusztusban bevezetett moratórium az utolsó pillanatban érkezett, így menekülhetett meg több gyógyszergyár a bezárástól – vélekedik Ujházi László.

- A cél a kispatikák megtartása. Az elmúlt években főleg kisebb magyarországi láncok, valamint nagy külföldi multik nyertek teret a piacon, akiknél a profit a legfontosabb. Ezzel szemben a gyógyszerpiacnak szükséglet alapon működő egészségügyi szolgáltatásnak kell lennie, minden polgárnak joga, hogy egyenlő feltételekkel jusson gyógyszerhez. Az elmúlt években ez nem valósult meg, sok vidéki és kisebb patika zárt be. Kispatikák nélkül viszont nincs élhető vidék – tette hozzá a Magyar Gyógyszerészi Kamara megyei elnöke.

A tervezettel kapcsolatban Ujházi László elmondta, hogy a változások az etikus modellhez való visszatérést célozzák meg, újra megjelenik és erősödik az állami felügyelet a szektorban. 2007 előtt a magyar patikatörvény Európa egyik legjobbja volt, külföldön is elismerték. A betegek érdekében most azokhoz a régi gyökerekhez kell visszatérni, de azokat ki kell egészíteni az uniós tapasztalatokkal, hogy a szabályozás az új kihívásoknak is megfeleljen.