Jogszabályváltozások: kata, áfa, lakás-takarékpénztár és egyebek
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.12.31. 12:05 | Frissítve: 2013.12.31. 12:05
Budapest – Jövőre számos kisebb-nagyobb változás várható az adózásban, az áfa-szabályozásban is.
A kata hatálya alá tartozó vállalkozók eddig csak a kata-alanyiság időszakának egészére választhatták a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, vagyis csak akkor léphettek ki az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a kata-alanyiságot is megszüntették.
A mobilszolgáltatóknak az új szabályozás szerint nem csak azon önkormányzatok illetékességi területén keletkezik telephelye, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőik számlázási címe van, hanem az általános szabályok alapján is telephelyük keletkezik ott, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytatnak (például ügyfélszolgálat formájában).
Változik az adóalap telephelyek közötti megosztásának módja is. Az új szabályok szerint a mobilszolgáltatóknak az adóalapjuk 20 százalékát a székhelyük és az általános telephely-fogalom szerinti telephelyeik (például iroda, üzlet) között kell megosztaniuk az általános adóalap-megosztási szabályok alapján. Az adóalap 80 százalékát pedig a jelenleg is hatályos szabályok, vagyis a településeken lévő előfizetők száma alapján kell megosztaniuk azon települések között, ahol előfizetőik vannak.
Változik az áfa szabályozása is
Január 1-jétől számos ponton változik az áfa szabályozása, így a sertés áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken, a gabonafélék és az olajos magvak esetében pedig 2018. december 31-ig hatályban marad a fordított adózás.
A fordított adózás ezután kiterjed az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, amelyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel.
Módosul az időszakos elszámolás szabályozása, ezekben az esetekben az elszámolási időszak zárónapja minősül majd teljesítési időpontnak, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre a jelenlegi szabályozás marad érvényes. Szintén az ellenérték esedékességét kell majd a teljesítés időpontjának tekinteni olyan termékértékesítéseknél, szolgáltatásoknál, amelyeket a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesít, és elszámolásukra a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
További változás, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentést olyan termékek, szolgáltatások esetében lehet alkalmazni bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.
Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentességet kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem lehetett alkalmazni, az adózónak lehetősége lesz fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az unió területéről.
A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztették azzal, hogy azokat nem csupán a jogutódlással, vagy apport útján, hanem az üzletág-átruházás keretében megszerzett vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell. Az új szabályokat a 2014. január 1-jén vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy kívánja-e az új szabályokat visszamenőlegesen alkalmazni. Nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége.
Lakás-takarékpénztár, szocpol, támogatások
Több lakásfinanszírozási rendeletet is módosított a kormány a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, így kismértékben változtak a lakás-takarékpénztárra és a szocpolra vonatkozó szabályok is.
A lakás-előtakarékosság - a lakás-takarékpénztár - állami támogatásáról szóló kormányrendeletben a lakáscélú felhasználás igazolása egészül ki azzal, hogy a pénzügyi lízing kiváltása is lakáscélú felhasználásnak minősül, így azt is igazolni kell.
A lakáscélú - szocpol - támogatási rendelet módosításából kiderül, hogy a megelőlegezett szocpolt sokan nem alakították át a gyermek születése után, "igazi" szocpollá. A jövőben ilyenkor az lesz a szankció, hogy a fiatal házaspárnak kell fizetnie az állam által a banknak fizetett kamatot, költséget és kamattámogatást, a gyermek születése és a szerződés átalakítás közti időre. Emellett a bank automatikusan - a szerződő fiatal házaspár közreműködése nélkül is - rendes szocpollá alakíthatja át a megelőlegező szocpolt, majd ez alapján bejegyeztetheti a zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba.
A használt lakást vásárló fiatal - 35 év alatti - házasok, illetve élettársak is jogosultak szocpolra. Ennek összege megegyezik az általánossal, tehát az első gyermek után 450 ezer forint, a második gyermek után 750 ezer forint, a harmadik gyermek után 700 ezer forint, a negyedik gyermek után 400 ezer forint, minden további gyermek esetében 100 ezer forint, viszont nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70 százalékát.
A lakáscélú támogatások feltétele jelenleg az, hogy a felhasználásról szóló számlákat be kell mutatni a banknak, amelyre az letörölhetetlen pecsétet tesz. A jövőben azt is rá kell vezetni a számlára, hogy milyen lakáscélú állami támogatás igazolására mutatták be.
Előfordul az az eset, hogy a különféle állami támogatást más-más bank nyújtja, például az egyik adja a szocpolt, a másik a támogatott kamatozású hitelt, míg a lakás takarékpénztár a maga - amúgy szintén támogatott - szerződéses összegét adja. Ilyenkor minden hitelintézetnél igazolni kell a pénz lakáscélú felhasználását, amit csak úgy lehet megoldani, ha az első helyen lepecsételt számlát a többi intézmény is elfogadja. A módosítás ezt teszi lehetővé.
Több támogatási rendeletbe is bekerül új fogalomként a nem támogatott személy hiteladós fogalma. Az kerülhet ebbe a pozícióba, aki a támogatásra jogosult személy közeli hozzátartozója, és mint ilyen adóstárssá válik. Csak az vállalhatja el ezt a szerepet, aki máshol nincs már ebben a pozícióban, továbbá nincs kamattámogatott kölcsöne és nem költözik be abba a lakásba, amely után elvállalta a nem támogatott személy hiteladós pozícióját.
Fő szabályként a támogatott forrásból vásárolt használt lakásnál az eladó és a vevő nem lehet közeli hozzátartozó. Egy módosítás ez alól kivételt enged akkor, ha a közös tulajdon megszüntetésével szerzi meg valaki a lakás egészének a tulajdonjogát. Egy feltételt támaszt csak a kormány: a teljes lakás értéke nem lehet több 20 millió forintnál.
A módosítások március elejétől hatályosak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)