Itt az újabb nagy átverés: nem minden pamut, ami fénylik
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.12. 10:47 | Frissítve: 2012.03.12. 14:24
Debrecen – Botrány: a vizsgált ruhák többsége nem abból van, mint ami a címkén szerepel. De talán emlékszünk még a méz, a paprika és a guargumi balhéra is.
Nem minden pamut. Ami fénylik, az például valószínűleg nem az, bár erről igazán csak laboratóriumi tesztek hozhatnak tényszerű megállapításokat. Mint a napokban közzétette a Teszt Plusz Online lap című lap, 20 darab, címkéje alapján 100 százalékosan pamutnak ígérkező ruhadarabból hét teljesen, vagy részben műszálból készült. Ennél még lesújtóbb eredményekre jutott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH): 50 csecsemő- illetve kisgyermek ruha vizsgálata alapján megállapították, hogy ezek 94 százaléka nem abból készült, ami a címkén szerepelt. Az ugyanakkor vizsgált 20 pamut (illetve pamutként árusított!) termék is kínos végeredményt hozott: 13 nem a jelzett alapanyagból készült.
Ebből eléggé egyértelmű, hogy a vásárlót ezen a téren (is) simán át lehet vágni. Pamutot nem azért vesz az átlag fogyasztó, pláne gyerekeknek, mert olcsóbb, hanem azért, mert természetes anyagból készült. A pamut inget például általában nehezebb vasalni, mint a műszállal kevertet, viszont más a tapintása, másképpen szellőzik, egészségesebb és kényelmesebb viselet. A vásárló azonban kiszolgáltatott helyzetben van: ha történetesen nem allergiás a műszálas anyagokra, akkor jószerével csak laboratóriumi vizsgálatok alapján tudhatja meg, mit vett. Az igazság persze nem csupán odaát van.
Nem boszorkányság?
A ruha kénsavba áztatásával is ki lehet deríteni, pamut vagy műszálas cuccot vettünk. A gond az, hogy ahhoz hasonló ez a teszt, mint amikor eleink azt vizsgálták, boszorkány-e egy nő vagy sem. Ha összekötözve vízbedobták, és fent maradt a felszínen, akkor minden kétséget kizáróan istenkáromló, bűnös boszorkány volt. Ellenben ha elsüllyedt, akkor a szigorú ítészek megállapították, hogy ártatlan volt. Sajnálatos módon ezzel nem sokra ment a szerencsétlen, mivel mire kiderült az ártatlansága, egyúttal meg is fulladt. Ha pedig a holmit a kénsav feloldotta, akkor pamut – volt.
Ilyen átvágásokkal gyakran találkozhat a Dehir.hu olvasója is. Öt éve robbant a mézbomba, amikor kiderült, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban található mézek 70 százaléka hamisított, cukorral és más adalékanyagokkal hígított termék. A hamis méz azóta is csöpög, időről időre olvashatjuk a teszteket arról, milyen mézet szabad megvenni, s mit hagyjunk a polcon.
Együnk guargumit és színezett paprikát!
Szintén 2007-es volt a nagy guargumi-botrány. A guargumi, azaz az E-412-es állományjavító egyebek mellett arra szolgál, hogy a szószokat egyenletesen besűrítse. Az akkori pánikot az okozta, hogy olyan termékek kerültek forgalomba, melyekben dioxinnal fertőzött guarbab jelenlétét lehetett kimutatni. Ez a mérgező, klóratomokat is tartalmazó szerves vegyületcsalád a természetben nem fordul elő, dioxinok ipari folyamatok melléktermékeként keletkeznek. Például a papírgyártás, növényvédő szerek használata, hulladékégetés során és innen kerülhetnek bele a levegőbe, a talajba, a természetes vizekbe. De talán még többet elmond erről az anyagról, hogy a vietnami háború során az őserdők lombtalanítására használták az amerikaiak. A dioxin az emberi szervezetbe kerülve rombolja az immun- és az idegrendszerszert, árt a szívnek, az ereknek, és rákot okozhat. 2004-ben pedig ezzel az anyaggal mérgezték meg Viktor Juscsenko ukrán politikust is.
2004-re amiatt is emlékezhetünk, mert az volt a paprika-botrány éve. Hosszú időre visszavetette a magyar paprikatermesztést és forgalmat, hogy néhány cég olyan paprikaport dobott piacra, melyben a hazai külföldről behozott őrleménnyel keverték. Ebben nem csak paprika volt, hanem aflatoxin is. Ami rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő, eredendően penészgombák termelte anyag. Akkoriban az a hír járta, hogy van olyan édesnemes vagy csípős paprika is forgalomban, melyet szép piros téglaporral színeztek... Akár igaz volt ez, akár nem, aki tehette, nem boltból vett paprikát, hanem inkább házi forrásokat keresett, ami persze a szürkegazdaságot erősítette. Több ennél, hogy volt olyan szakember, aki azt állította akkoriban: ha 15 év múlva megnő a májrákos esetek száma, az bizony ennek a paprikaszállítmánynak lesz betudható. (Még van tehát 7 évünk addig...)
Magyar földbe magyar mag?
Természetesen nem csak ilyen országos vagy nemzetközi méretű átverésekkel találkozhat a vásárló. Családi történet, melynek hőse a hazait szerette volna előnyben részesíteni, ezért a gazdaboltban magyar vetőmagot vásárolt. Ám hiába vetetett, aratni esélye sem volt. Semmi nem lett a jó magyar földbe vetett magyar magból. Mint utóbb kiderült: nem csak átárazták a terméket, hanem a szavatosságát is átcímkézték. A címkerétegeket lebontva pedig kiderült: nem is egyszer, hanem többször. Sajnos, a számla nem volt meg, csak a csomagolás, amivel önmagában nem lehetett reklamálni. Talán mondani sem kell, hogy a gazda azóta is kerüli a magyar magot, és inkább a nagy multiknál szerzi be azt, amiből garantáltan lesz paprika, uborka, zöldség...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)