Ismét szoríthatunk a nadrágszíjon: több új adót vezetnek be
Szerző: hvg.hu/MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.04.24. 07:26 | Frissítve: 2012.04.24. 07:26
Budapest - A most bejelentett megszorításokból az idén 155, jövőre mintegy 600 milliárdnyi pluszt szed be az állam.
Számos újabb adót vezet be a kormány, az energiaszolgáltatók jövedelemadóját pedig megnöveli. Valóban lesz mobil- és tranzakciós adó is. A Széll Kálmán-terv 2.0 névre keresztelt megszorító csomag tartalmazza az uniónak szánt konvergenciaprogramot és a Nemzeti Reformprogramot is. Idén 155, jövőre mintegy 600 milliárdnyi pluszt szed be az állam - olvasható a hvg.hu részletes elemzésében.
A kormánynak úgy kellett megalkotnia a programot, hogy azzal eleget tegyen az Európai Bizottság kívánságainak, és elkerülje a túlzottdeficit-eljárást. Emiatt a kabinet mozgástere szűk volt, ám a dokumentumból kiderül, hogy Magyarország ismét elszalasztotta a strukturális reform megalkotásának lehetőségét. Viszont ha nem lenne semmiféle újabb kiigazítás, 2,2 helyett 3,6 százalék lenne a GDP-arányos államháztartási hiány.
A dokumentumból kiderül, hogy a kormány öt új adóintézkedésre építi a jövőt, ami az eddigi filozófiája szerint azt jelenti, hogy a munkára rakodó adókat és járulékokat csökkenti, de ezt a fogyasztást terhelő adók megemelésével ellensúlyozza.
Eszerint bevezetik a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak kell megfizetnie. Adót kell fizetni a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a sárga csekkek után is. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd bevételt vár a kormány. A dokumentum szerint elképzelhető, hogy az ATM-ből történő készpénzfelvételnél magasabb kulcs lesz, állításuk szerint így akarják ösztönözni az elektronikus vásárlást.
A dokumentumban nem szerepel az internetadó, azonban már 2012-től bevezetnék a mobiladót, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forintot kellene fizetni.
Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját.
A kormány 2014-ben kivezeti a bankadót, a biztosítókra viszont újabb adót vet ki. A baleseti adó mintájára - amit a kormány idén vezetett be, és lényege, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást adóztatják meg - újabb termékekre vet ki fizetési kötelezettséget. Így 10 százalékos adót kell fizetni a vagyon- és balesetbiztosítások után, a Casco esetében ez a mérték 15 százalékos, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 százalékot.
A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény szektorban.
Megszüntetik ugyanakkor a magányszemélyek sokat vitatott 98 százalékos különadóját – amit a Fidesz vezetett be, és a 2 millió forint feletti bérekre vetették ki, s mindeddig annak ellenére is életben tartották, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. A gyógyszertárak szolidaritási adóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást eltörlik.
Folytatódik az egészségügyi rendszer államosítása is - elemzi a dokumentumot a hvg.hu részletes írása -, az önkormányzatok jövőre már csak az alapellátásért lesznek felelősek. Azaz a kórházakon kívül a szakrendelőket is magához veszi az állam. A gyógyszerkasszát az eredeti Széll Kálmán-terv szerint idén 83, jövőre 37 milliárd forinttal szorította volna meg a kormány. Azonban februárban már világossá vált, hogy mindez nem elég, ezért ezen felül idén még 10, jövőre pedig 40 milliárd forintos megtakarítást akar a kormány.
A Széll Kálmán-terv második felvonása szerint 2013-ig az önkormányzati alrendszeren 100 milliárdos megtakarítást akar elérni a kabinet 2011-hez képest.
Az állam 2012 januárjától átvette a tűzoltóságok, 2013-tól átveszi - az óvoda kivételével - a köznevelési intézmények szakmai feladatellátását, több mint 50 városi kórházat. Az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, ahogy az önkormányzati jegyzőktől is a kormányhivatalokhoz kerül át az államigazgatási feladatok jelentős része.
A szociális ellátásokkal kapcsolatban a szöveg úgy fogalmaz, hogy mivel az állam „jóval többet költ jóléti ellátásokra nemzetközi összehasonlításban”, ezért ezeken jelentős megtakarításokat lehet elérni. Bár a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik, a program szerint jövőre is maradhat a befagyasztás.
A kormány azzal számol - írja a hvg.hu - , hogy elhalaszthatják a pedagógus-életpályamodell bevezetését 2013. január 1-jétől, amennyiben „a körülmények nem adottak”. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban a terv készítői csak annyit írtak, hogy 2013-tól „jelentős változás” várható, ez pedig „az állami szerepvállalás mértékének korlátok közé szorítását, valamint az intézményrendszer méretének optimalizálását, hatékonyságának, eredményességének javítását” szolgálja majd. Ehhez teljesen felülvizsgálják a felsőoktatási intézményrendszert. Csökkentik az állami támogatást a kutatás-fejlesztés terén is.
A kormány 2012-re 45 milliárd forintos, 2013-ra 60 milliárd forintos kiadáscsökkentést irányoz elő a helyi közösségi közlekedésben. A budapesti közösségi közlekedés költségvetési támogatása 2013-tól folyamatosan csökkenni fog (2013-ra 10 milliárd forint), távlatosan pedig teljesen megszűnik. Mostantól a bevételtermelő fejlesztésekre fognak fókuszálni (elektronikus jegyrendszer bevezetése, járműpark megújítása). A kormány támogatja az inflációt követő díjemelési rendszert, vállalja, hogy uniós források felhasználásával megújítja a járműparkot és a dugódíj infrastruktúrájának kiépítését.
150 milliárd forint többletbevélt irányzott elő a kormány az elektronikus útdíjból. Ha a rendszer a megadott határidőig, vagyis 2013. július 1-jéig nem épül ki, akkor a jelenlegi matricás rendszer kiterjesztésével tesznek szert többletbevételre.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)