Ilyen katasztrófák idején fontos a gyors reakció! Több ember is az életét köszönheti a debreceni hősöknek – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.23. 08:30 | Frissítve: 2023.02.23. 11:58
Debrecen – Bár a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Kutató- és Mentőcsoportja és Kelet-magyarországi Speciális Mentőegyesület a földrengések sújtotta területre kivezényelt szakemberei már itthon vannak, továbbra is igyekeznek segíteni a katasztrófa túlélőinek.
Újabb földrengés volt Törökországban és Szíriában, ott, ahol két hete több mint 44 ezren vesztették életüket. Az újabb rengést több országban, még Egyiptomban is érezni lehetett. Az első földrengést követően 16 ember életét mentette meg Kovács Ilka mentőkutyás vezető és Hegedűs Gábor elnök, mindketten a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Kutató- és Mentőcsoportjától, valamint Balogh Zsolt, a Kelet-magyarországi Speciális Mentőegyesület alelnöke.

Fotó: Facebook/Magyar Református Szeretetszolgálat
Hegedűs Gábor a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, az első földrengés az emberek nagy részét álmukban érte.
– A mentőcsapatok ilyenkor úgy kezdik el a felderítést, hogy a lakóházak esetében a családokkal egyeztetnek, merre voltak a hálószobák, merre menekülhettek a családtagok a kijárat elé, s ezen a részen próbálunk élő embert találni. Ha valakinek szerencséje volt, akkor úgy dőltek rá a falak, hogy maradt számára valamennyi élettér, s akár kisebb sérülésekkel, de megúszta a rengést. Sajnos, sok olyan ember van, akinek nem volt ekkora szerencséje – fejtette ki.
Az elnök elmondta, a 44 ezer azt a számot jelöli, ahány holttestet eddig megtaláltak a rengés sújtotta területeken, de a kinti szervezetek szerint több mint százezer ember eshetett áldozatául a katasztrófának. Sokakat nem lehet kiemelni a romok alól, így nem fogják őket megtalálni.
Balogh Zsolt rámutatott, a túlélési esélyek attól is függenek, hogy hol fekszik a romok alatt az áldozat, van-e levegője, mennyire szorult be, milyen sérülései vannak.
– Nem szabad elfelejteni, hogy éjszakánként ott is fagypont alá csökken a hőmérséklet, -5, -6 fok is lehet, így a kihűlés veszélye is fennállhat. Minél tovább van bent valaki a romok alatt, annál jobban gyötri az éhség, a szomjúság, a pszichikai fáradalmak
– emelte ki a szakember.
Balogh Zsolt arra is kitért, hogyha még lennének is további túlélők a romok alatt, az utórengés újabb csapást jelentett nekik.
Kovács Ilka arról beszélt, hogy manapság már létezik olyan technológia, amivel érzékelni lehet a hangot, hőt egy épületben, de a mai napig nélkülözhetetlen a négylábúak segítsége is az emberek megtalálásában.

– Főleg az első napokban nagyon fontos, hogy minél több mentőkutyát vigyenek egy ilyen katasztrófa sújtotta területre, mivel ők az élő emberek keresésére vannak kiképezve – hangsúlyozta.
Hegedűs Gábor rámutatott, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Kutató- és Mentőcsoportja és a Kelet-magyarországi Speciális Mentőegyesület is felderítéssel, túlélők keresésével foglalkozik, így ott kellett lenniük a katasztrófa utáni első napokban, hogy minél több esélyük legyen a túlélők megtalálásra.
Balogh Zsolt úgy fogalmazott, az emberi szervezet korlátozott, így véges az az időintervallum, amíg túlélőkre lelhetnek a mentőcsapatok.

– Körülbelül az első hét, amíg a legtöbb esély van, hogy élő embereket találjunk, persze lehet csodával határos módon később is túlélőket találni. Ezért van az, hogy azonnal reagálnunk kell, minél hamarabb ki kell jutni a mentőcsapatoknak a kárterületre – magyarázta.
Kovács Ilka arról is beszélt, fontos volt, hogy ne keltsenek hiú reményeket a rokonokban, ezért ha egy kutya talált valamit, megnézették egy másik négylábúval is, mert stresszhelyzetben előfordul, hogy ők is tévednek.

– Ez azért is fontos, mert ha a kutyák jeleztek, akkor jöttek a munkások a nehéz gépekkel, s nekünk el kellett mondani, körülbelül merre haladjanak. Volt, hogy egy napig dolgoztunk egy helyszínen, ezért is nagyon lényeges, hogy biztos információkkal rendelkezzenek a kutatócsapatok – hívta fel a figyelmet Hegedűs Gábor.
Az utórengések miatt a magyar mentőcsapatok nem terveznek visszamenni a helyszínre, mivel itt már kevesebben tartózkodtak az épületekben, kevesebben rekedtek bent. A csapatok inkább itthon adománygyűjtéssel és egyéb munkákkal segítenek a földrengés sújtotta területeken élőknek.
Az adománygyűjtésekről és a mentőcsapatok támogatásáról bővebben a Magyar Református Szeretetszolgálat honlapján és a Kelet-magyarországi Speciális Mentőegyesület oldalán tájékozódhat.
A teljes beszélgetés megtekinthető a videó második felében:
Cím | dátum |
---|---|
Hazaérkeztek Törökországból a két debreceni segélyszolgálat szakemberei is | 2023.02.15 |