Bevezethetik az utólagos tandíjat
Szerző: NOL.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.10. 10:06 | Frissítve: 2011.03.10. 10:06
Magyarország - A felsőoktatási reformmal csökkentenék az egyetemeken és főiskolákon az államilag fizetett helyeket és bevezetnék a tandíjat is.
A Népszabadság információi szerint az oktatást érintő tervek között szerepel az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális, akár ötvenszázalékos csökkentése, valamint a megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak. Az elképzelés szerint a diákhitel mintájára egy állami szerv, amely szerződéses kapcsolatban állna a bankokkal, fogná össze a fizetéseket. Cserébe félévente 30 ezer diák külföldi ösztöndíját vállalná át a kormány.
Az oktatásért felelős államtitkárság a lap megkeresésére azt nyilatkozta, hogy az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok nagysága az ország gazdasági helyzetének függvényében állapítják majd meg.
A tandíj utólagos fizetése nem új találmány, 2006-ban az akkori kormány már megállapodott a bevezetéséről, de végül nem lett belőle semmi. Ennek lényege az volt, hogy az egyetem elvégzése után, sokévi részletben kell visszatéríteni az államnak a képzés költségeinek egy részét. Magyar Bálint szerint ez egy igazságos rendszer, mivel nem ugyanannyit fizet egy szociális munkás, mint egy szakorvos, ráadásul semmi nem korlátozza a bejutást a felsőoktatásba.
Akkor csak az fizet volna, akinek a jövedelme eléri a minimálbér négyszeresét és ebben az esetben is csak jövedelme hat százalékát vonják le, maximum húsz évig. Az így befolyó pénz felét egy úgynevezett felsőoktatási fejlesztési alapba tették volna, a másik felét pedig az intézmények kapták volna meg. Nem tudni még milyen rendszer alapján szervezi meg a mostani kormány az esetleges tandíjat, az utólagos fizetés modellje azonban nagyon valószínű.
Egy másik újítás szerint a jövőben kivezetnék a költségtérítéses szakokat az állami büdzséből, a finanszírozást pedig teljesen átadnák a hallgatóknak. Sok egyetemi vezető szerint azonban ez ahhoz vezetne, hogy jelentősen csökken a hallgatók száma, a diákok ugyanis nem tudnák vállalni az alaposan megnőtt tandíjat.
A lap úgy tudja, hogy a megvitatásra váró tervek között szerepel a Magyar Akkreditációs Bizottság (professzorokból álló, képzéseket elbíráló vagy akkreditáló grémium) feladatköreinek szűkítése. A bizottság helyett az állam döntené el a piaci igények figyelembevételével, hogy hol, milyen képzés, hány férőhellyel indulhat. Nem tervezik egyetemek, főiskolák bezárását, de azzal számolnak, hogy a folyamat végére hat-nyolc nagyobb intézmény marad talpon.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)