Bármikor, bárhol megjelenhet a fenyegetettség: így látja a honvédelmi miniszter, aki Debrecenben is szolgált
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.09.24. 08:20 | Frissítve: 2021.09.24. 08:24
Debrecen – Benkő Tibor elmondta, a haderőfejlesztési program középpontjában az ember áll, de figyelembe vették a világban végbement biztonsági változásokat is.
Különleges időszakot él meg a Magyar Honvédség. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egy olyan szakaszához érkezett, amikor annak látható jelei vannak az eszközök és a humán erőforrások tekintetében. Ez pedig sok szempontból meghatározza a honvédség haderejét.

Sokan emlékezhetnek arra, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter annak idején Debrecenben, a Bocskai-dandár parancsnokaként szolgált. Erről az időszakról a miniszter elmondta: a mai napig mélyen él a szívében. De a fejében is, hiszen már ekkor is beszéltek egyfajta haderőreformról.
- Visszatekintve az elmúlt 30 esztendőre, folyamatosan volt változás, de mindegyik kevesebb laktanyát, kisebb létszámot eredményezett a technikai eszközök amortizációja mellett – mutatott rá Benkő Tibor. - Ez a mostani viszont másról szól.
A miniszter emlékeztetett: Debrecenben szolgálva szinte a túlélésért kellett küzdeni. Ezt nem is járt teljes sikerrel, hiszen a debreceni dandárhoz tartozó nyíregyházi laktanyát be kellett zárni. Ám elvégeztek olyan feladatokat, amelyek napjainkban is meghatározóak – ilyen volt például a dandár laktanyájának rendbetétele és a múzeum létrehozása is.
Benkő Tibor a reformmal kapcsolatban elmondta: 2016-ban olyan folyamatot indítottak el, amelyeknél figyelembe vették az országban és a világban végbement biztonsági változásokat. Ezek megkövetelik, hogy Magyarországnak legyen erős, ütőképes, korszerű eszközökkel felszerelt, kiváló, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonákból áll honvédsége.
Tízéves programban határozták meg a honvédség személyi állományának munkakörülményeit, életpályamodelljét.
Ez három részre bontható: a felkészülési időszakra, amikor a fiatalok orientálódnak a honvédelem ügyére, majd a megfelelő iskolák elvégzése után jöhet az életszakasz megkezdése aktív katonaként, de nem feledkezhetünk meg a nyugállományúakról sem, akik odaadóan végezték a munkájukat.

Tehát a program középpontjában az ember áll, akit az életpálya modell mellett körbe kell vennie a hazafias nevelésnek. De nagyon fontosak a katonák társadalmi kapcsolatai, helyük, szerepük, feladataik is, ezt jól tudja támogatni az önkéntes katonai és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat. Ide tartozik az oktatás és a képzés. Ezt nevezzük a haderőfejlesztési program honvédelmi ágának.
A másik ága ennek a haditechnika, melyben nem csupán a korszerű eszközök beszerzésére figyelnek, hanem arra is, honnan származnak azok és milyen feltételekkel lehet hozzájuk jutni. Hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy a vásárlás mennyiben segíti elő az ország gazdasági növekedését, miként tudnak hozzájárulni az ország foglalkoztatáspolitikájához.
A miniszter elmondta: a Magyar Honvédség olyan fejlesztéseket hajt végre, hogy aki meg akarja találni a számítását benne, megtalálhatja. Amennyiben 2024-re elérik, hogy a GDP két százaléka védelmi kiadásokra lesz fordítható, ezt utána szinten kell tartani.
- Nagyon fontos, hogy a vásárolt hadiipari eszközöket, vagy azok részeit Magyarországon állítsák elő – hangsúlyozta a miniszter. - Ez valódi korszakváltás eredményezhet. Akkor tudjuk megteremteni a korszerű hadiipart, ha foglalkozunk a kutatásokkal, az innovációval, ami szoros összefüggésben van a már említett oktatással.
Benkő Tibor arra is rámutatott: a korszerű hadviselést ma már nem szabad úgy elképzelni, mint mondjuk a második világháború időszakában, hiszen a hadszínterek is megváltoztak. A NATO például hadszíntérnek fogadja el az űrt, a kibertért, a 2014-től kezdődően, az orosz-ukrán konfliktus idején pedig megjelent az úgynevezett hibrid hadviselési forma is, amely nincsen földrajzi, geopolitikai színtérre leosztva – azaz bármikor, bárhol megjelenhet a fenyegetettség.
A Magyar Honvédség elsősorban arra rendeltetett, hogy az ország békéjét, biztonságát szolgálja. Ám a bajt nem az ország határánál kell megállítani, hiszen például a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága is csak részleges és időleges, amit több ezer békefenntartó katona véd. Az illegális migráció Európa irányába is abba a kategóriába tartozik, hogy a problémák a keletkezésük helyszínén kezelendők.
Benkő Tibor végezetül elmondta: a debreceni dandár jelenleg is az egyik legkiválóbb, ahol a létszám utánpótlásával sincsen probléma.
- Minden területen erősíteni tudjuk a debreceni dandárt – jelentette ki a miniszter. - Ezért nem csak gépesített, hanem megnövelt kötelék lesz Debrecenben.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: