A török hódítás és a népességrobbanás is téma volt a történelem érettségin

---

Budapest – Folytatódott az érettségi: a magyar és a matematika után szerdán történelemből tettek írásbeli vizsgát a diákok.

---

Szerdán a történelem érettségi tartja izgalomban a közvéleményt, a vizsgázó fiatalokat, illetve családjukat, barátaikat. Mint az Eduline hírportál írja, a diákok „a töriérettségi első részében olyan feladatokat kaptak, mint a török hódítás, az ENSZ vagy a jelenkori népességrobbanás”.

A Nyugat-római birodalomról, a reformációról, a török hódításról, az osztrák-magyar kiegyezésről, a két világháború közötti Magyarországról, a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakról valamint a jelenkori népességrobbanásról kaptak kérdéseket a diákok a középszintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében – olvasható az Eduline cikkében.

Emlékeztetőül: a középszintű történelemérettségi két részből állt: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kellett kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kellett kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról hosszabb fogalmazást kellett írni.

A megfelelő szövegértés kevés volt a jó szerepléshez a történelem érettségin, véli sok szaktanár. A történelem érettségi második része már könnyebb volt, egyes szaktanárok előtt az esszékkel „fel lehet húzni” az eredményt egy jó osztályzatra. Ugyanakkor több kérdés is van, ami becsapós lehetett a diákok számára.

A középszintű töriérettségi írásbeli része 180 perces és két részből állt, mindkettő 45-45 pontot ér, illetve mindkét feladatsort egyszerre kapták meg az érettségizők. Az első részben 10-12 rövid feladatot kellett megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kellett értelmezni.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adta. A vizsgázók a saját középiskolai történelmi atlaszukat, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt használhattak.