A magyar segélyszervezetek munkatársai is elhagyták Afganisztánt
Szerző: M1/MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.08.28. 07:55 | Frissítve: 2021.08.28. 07:57
Budapest - A Magyar Honvédségnek egy soha nem látott kimenekítési tervet kellett kidolgozni és rövid idő alatt végre is hajtani.
Nem hangolta össze az Egyesült Államok az afganisztáni kivonulásról szóló politikai döntést a katonai képességekkel – erről beszélt az M1-en a honvédelmi miniszter.
Benkő Tibor hozzátette: a Magyar Honvédségnek egy soha nem látott kimenekítési tervet kellett kidolgozni és rövid idő alatt végre is hajtani. Kiemelte: a magyar kormány soha nem fog embereket hátrahagyni.
Az Ökumenikus Segélyszervezet az elmúlt húsz évben több mint ötmilliárd forint értékben indított programokat Afganisztánban.
A humanitárius segítség mellett többek között megújítottak víz- és csatornahálózatokat, a gyerekeknek iskolákat építettek, a felnőtteket pedig szakmákra tanították. A tálib hatalomátvétel miatt azonban a keresztény segélyszervezet bezárta irodáit, és a helyi afgán munkatársakat kimenekítették az országból.
„Nagyon aggódtunk, hogy be tudjanak jutni a repülőtérre. És nagyon hálásak vagyunk azért, hogy itt lehetnek. Az első géppel három család érkezhetett meg és a negyedik pedig a másodikkal. Most már biztonságban vannak itt Magyarországon” – mondta Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója.
A segélyszervezet utolsó, még Afganisztánban maradt segítői is a Magyar Honvédség csütörtök hajnalban bejeződött mentőakciójában érkeztek haza.
Összesen egyébként 540 ember hagyhatta el Kabult magyar segítséggel, magyarok, amerikaiak, osztrákok és olyan afgánok, illetve családjaik, akik az elmúlt években együttműködtek az Afganisztánban állomásozó vagy dolgozó magyarokkal.
Soha nem látott komolyságú kimenekítési tervet kellett a Magyar Honvédségnek kidolgozni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ki lehessen menteni ezt a több száz embert Afganisztánból – erről beszélt az M1-en a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor arra hívta fel a figyelmet: az egész helyzet azután alakult ki, hogy Joe Biden amerikai elnök, illetve az Egyesült Államok egyoldalúan döntött a csapatok kivonásáról.
Benkő Tibor szerint a kivonulásról hozott politikai döntés nem lett kellőképpen összehangolva a katonai képességekkel.
„Egy kivonulást úgy nem lehet végrehajtani, hogy április első napjaiban bejelentem, hogy a következő hónaptól megkezdem a kivonást és néhány hónap alatt bejezem” – tette hozzá.
Bár az amerikai haderőnek augusztus 31-ig ki kell vonni csapatait Afganisztánból, valamilyen jelenlétre szüksége lesz az Egyesült Államoknak a térségben – véleményezte a jelenlegi helyzetet a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. Marsai Viktor hozzátette:
a nyugatiak elmúlt 20 éves afganisztáni jelenléte és a mostani gyors kimenekítési akció kudarcnak tekinthető.
„Hiába maradnak ott a környéken az amerikai erők, az emberi hírszerzés nagyon fontos lesz. Afganisztán legnagyobb kudarca az elmúlt húsz évben, hogy a Nyugatba és Amerikába vetett bizalom lényegében lenullázódott” – mondta Marsai Viktor.
A szakértő hozzátette: az Egyesült Államok hadserege bár pár nap múlva teljesen elhagyja Afganisztánt, ám teljesen nem szűnik meg az amerikai jelenlét a régióban, hiszen egy esetleges, újabb terorrtámadás meghiúsításában is jelentős szerepe lesz a térségbeli amerikai erőknek.