Szkripal-ügy: tömegével utasítanak ki orosz diplomatákat
Szerző: MTI/BBC | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.03.27. 06:25 | Frissítve: 2018.03.27. 07:54
Budapest - Magyarországról is hazaküldtek egy orosz külügyi alkalmazottat.
Határozott tiltakozását fejezi ki Oroszország amiatt, hogy egy sor EU- és NATO-tagállamból orosz diplomatákat utasítottak ki - közölte az orosz diplomáciai tárca, amely a Kremlhez hasonlóan szimmetrikus ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Putyin és Trump: szavak háborúja
Az Egyesült Államok 60, Nagy Britannia 23, Franciaország, Németország és Lengyelország 4-4, Csehország és Litvánia 3-3, Dánia, Hollandia, Olaszország és Spanyolország 2-2, Észtország, Finnország, Magyarország, Lettország, Románia és Svédország 1-1, a nem EU országok közül Ukrajna 13, Kanada 4, Ausztrália és Albánia 2-2, Norvégia és Macedónia 1-1 orosz diplomatát utasított ki.
Az uniós tagállamok közül Ausztria, Görögország és Portugália nem választott ilyen diplomáciai lépést.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kreml sajnálkozását fejezte ki a kiutasítások miatt és megismételte, hogy Oroszországnak nincsen köze a Szkripal-ügyhöz. Megerősítette, hogy válaszában Moszkva a kölcsönösség elvét fogja követni.
Mint mondta, alapvetően az orosz külügyminisztérium fogja elemezni a kialakult helyzetet, amely ezt követően tesz majd az ellenlépésekre vonatkozó javaslatot az elnöknek. Újságírói kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kiutasításban - amely szerinte nem példa nélkül álló - nem annak a tömeges, hanem a hibás, megalapozatlan mivolta a lényeges.
A Kreml szóvivője idő előttinek ítélte meg, hogy arról nyilatkozzon, hogyan befolyásolhatják a kiutasítások az orosz-amerikai csúcstalálkozó esélyét.
Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint "magától értetődik" az országcsoport "barátságtalan" lépése nem "múlik el nyomtalanul" és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Oroszországhoz hasonlóan Nagy-Britannia szövetségesei sem rendelkeznek objektív és kimerítő adatokkal, így azok az euroatlani szolidaritás elvét "a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára" követeik.
A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás "provokatív" gesztusát a "helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal" folytatásaként értékete.
A közlemény közzétételét megelőzően a RIA Novosztyi hírügynökséget a diplomáciai tárcánál arról tájékoztatták, hogy
az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz.
Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke "mocskos és aljas játéknak" nevezte az orosz diplomaták kiutasítását. Leonyid Szuckij, az alsóházi külügyi testület elnöke úgy vélekedett, hogy a lépés "felrobbantja a nemzetközi jog egész rendszerét".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon hangot adott álláspontjának, hogy az EU-ból távozó Nagy-Britannia "ráerőlteti" a közösségre az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elrontását, ami szerinte csak Londonnak áll érdekében. Rámutatott, hogy az EU-ból való kilépést követően a brit felet az uniótól eltérően semmilyen kötelezettség nem fogja kötni, és így akár közeledhet is majd Moszkvához.
Zaharova egyébként a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok éppen a kemerovói tragédia idején "tették azt, amit tettek", ahelyett, hogy "civilizált, tisztességes emberek módjára kifejeznék együttérzésüket az orosz állampolgároknak".
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet Wess Mitchellnél, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkáránál fejezte ki határozott tiltakozását a 60 orosz diplomata kiutasítása miatt. Hangsúlyozta: nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország beavatkozott volna a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásba, mint ahogy arra sem, hogy köze lenne a salisbury-i gyilkossági kísérlethez.
Orosz diplomaták kiutasításáról hétfőn 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok és Kanada tett bejelentést. Az intézkedéshez csatlakozott Ukrajna is.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok nyilatkozataikban felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzel fogható bizonyítékokat követel.
*
Az Európai Tanács ülésén elhangzottak alapján Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát, aki hírszerző tevékenységet is végez
- közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium közléséhez nem kívánt semmi mást hozzátenni.
Hétfőn az Európai Unió több tagállama és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul Szergej Szkripal és lánya megmérgezésére és a Nagy-Britanniával való szolidaritása jeleként. Az Egyesült Államok 60, Kanada 4 orosz diplomatát utasít ki.
Az MTI értesülése szerint
az EU-csúcson elhangzottakon túl a kiutasítás összefüggésben lehet Kovács Béla volt jobbikos európai parlament képviselő ügyével is.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben vádat emelt Kovács Béla ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében akkor azt Írta: a politikust az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Kovács Béla és három vádlott-társa szabadlábon védekezik.
A főügyész felidézte: az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt. A feljelentés alapján indult nyomozásban a legfőbb ügyész 2014. május 12-én indítványozta, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogát végül közel másfél év elteltével, 2015. október 14-én függesztették fel. Ez után történhetett meg a megalapozott gyanú közlése, amelynek lényege szerint a képviselő a kémtevékenységet egy idegen állam érdekében, a titkosszolgálat részére folytatta.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)