Román igazságügyi reform: tüntetések országszerte
Szerző: Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.11.06. 07:53 | Frissítve: 2017.11.06. 07:57
Bukarest - Vasárnap este tízezrek vonultak az utcára „Nem akarunk tolvaj nemzet lenni!” feliratokkal.
Románia több mint harminc városában vonultak utcára vasárnap az igazságügyi törvényeket módosító tervezet elleni tiltakozásul. Bár a jogászszakma képviselőitől a civil szféráig gyakorlatilag mindenki kifogásolja a tervezetet, a dokumentum rövidesen a két törvényalkotó fórum, a szenátus és a képviselőház elé kerül - írja cikkében a Magyar Idők sepsiszentgyörgyi tudósítója.
Előzetes egyeztetés, illetve bármiféle hatástanulmány készítése nélkül terjesztette be a miniszter
A túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvény értelmében
egyetlen nap alatt több mint félezren szabadultak a romániai büntetés-végrehajtási intézetekből.
A törvény arról szól, hogy valamennyi elítélt büntetését harmincnaponként hat nappal lerövidítik, ha olyan közös cellában raboskodik, amelyben egy rabra nem jut legalább négy négyzetméter. A „miniamnesztia” előkészítetlenségének következtében három, erre jogosulatlan rab is szabadlábra került, közülük egyet azóta is keresnek.
A közvélemény a módosító tervezet egyik első káros hatásaként értékeli a fejleményeket, ám a módosító tervezet ennél sokkal nagyobb gondokat okozhat.
Több mint háromezer bíró és ügyész írta alá azt a beadványt, amelyben a visszavonását kérik Mihai Tudose kormányfőtől és Tudorel Toader igazságügyi minisztertől
- tudható meg a Magyar Idők cikkéből.
A Romániai Bírák Fóruma által megfogalmazott beadványban azt kifogásolják, hogy a tervezetet a szakmai szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel való előzetes egyeztetés, illetve bármiféle hatástanulmány készítése nélkül terjesztette elő a szakminiszter. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szeptember 28-án kedvezőtlenül véleményezte a tervezetet, miután a bírák és ügyészek szakmai szervezetei szavazással elutasították a javasolt módosítások jelentős részét.
Azáltal ugyanis, hogy politikai ellenőrzés alá vonnák az igazságszolgáltatást, és megengedhetetlen mértékben szélesítenék a szakminiszter hatáskörét, az 1989 előtti időkbe vetnék vissza a román igazságszolgáltatást – áll a dokumentumban. A módosítócsomag értelmében kiiktatnák az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és egyszerűbbé tennék a hibás ítéletet hozó bírók felelősségre vonását.
A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a CSM ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára.
A főügyészek mandátuma a jelenlegi három helyett négy évre szólna, a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése pedig az államfő javaslatára történne. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt.
A módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és a bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket. Növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre nőne, míg a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre. A DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy húsz ügyészből álló ügyosztályt is, amely a két szervezet tagjai által elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna.
Az ügyben véleményt nyilvánított Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is, aki szerint országa aggódik, hogy a módosítások visszafordíthatják Romániát az eddigi, modellértékű korrupcióellenes harc útjáról. A Magyar Idők írása beszámol arról, hogy vasárnap este tízezrek vonultak az utcára „Nem akarunk tolvaj nemzet lenni!” feliratokkal, úgy ítélve meg, hogy a módosító tervezet a nagyobbik kormánypárt, a PSD több, bűnügyi eljárás alatt lévő korifeusának tisztára mosását kívánja szolgálni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)