Öt ország közösen kérte felvételét az UNESCO Bioszféra Rezervátumba
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.10.02. 06:30 | Frissítve: 2019.10.02. 08:01
Ljubljana - A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum 700 km hosszan nyúló folyóvizei számos élőlénynek és növénynek, köztük több mint 300 vízi madárfajtának adnak otthont.
Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szerbia hétfőn közösen nyújtott be jelölését az UNESCO Világörökségi Központnak az öt országra kiterjedő Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum (MDD TBR) létrehozására - adta hírül a helyi sajtó.
WWF Adria környezetvédelmi szervezet jelezte: ez volt az utolsó lépés a közös bioszféra rezervátum státusz elérését célzó folyamatban.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) úgynevezett Bioszféra-rezervátum címe - hasonlóan az UNESCO világörökséghez - nagy nemzetközi elismerést jelent, amelynek elnyerésére az országok évente pályázhatnak. A WWF Adria szerint az UNESCO jövő júniusban nyilváníthatja a területet öt országot átívelő bioszféra rezervátummá.
A létrejövő rezervátum Európa legnagyobb - 700 kilométer hosszú és 800 ezer hektáros egyedi kultúrájú és természeti - tájvízi biodiverzitás rezervátuma.
Az országokon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere.
A folyók "zöld övet" formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint egymillió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét.
A WWF Adria, valamint más környezetvédelmi szervezetek és minisztériumok az elmúlt húsz évben arra törekedtek, hogy megvédjék ezeket a területeket.
A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum folyóvizei számos élőlénynek és növénynek adnak otthont, köztük több mint 300 vízi madárfajtának. A 700 kilométer hosszú folyók természetes ívóhelyei a kecsegének és a dunai lazacnak.
A környezetvédők szerint a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum árterületei megvédik a falvakat az árvizektől, valamint ellátják a lakosságot ivóvízzel, míg a lenyűgöző táj segíti a fenntartható turizmus fejlődését.
Gödöllőn, 2011. márciusában a horvát, magyar, osztrák, szerb és szlovén környezetvédelmi miniszter közös nyilatkozatot írt alá a rezervátum megalapításának érdekében. Horvátország és Magyarország 2016-ban, Szerbia 2017-ben, míg Szlovénia tavaly készült el a projekttel. Júniusban a "puzzle utolsó darabja is a helyére került, amikor az UNESCO az osztrák Mura menti terület is bioszféra rezervátummá nyilvánította - írták a lapok.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)