Orbán Viktor: korszakhatárhoz ért a világ, nincs szükségünk kioktatásra
Szerző: MTI/Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.16. 07:13 | Frissítve: 2017.05.16. 07:39
Peking - Az ázsiai fórumon több külföldi vezetővel is találkozott a magyar miniszterelnök.
A globalizáció régi modellje véget ért, „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi fórum záró napján. Hszi Csin-ping kínai elnök a tanácskozás befejezésekor arról beszélt, szerinte minden oka megvan arra, hogy biztos legyen az új Selyemút létrehozására tett erőfeszítések sikerében.
Korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba – mondta Orbán Viktor a kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában a közmédiának.
A kormányfő rámutatott, az elmúlt évtizedekben – különösen a legutóbbiban – nagy változások zajlottak le: a gazdaság húzóereje nem nyugaton, hanem keleten van, pontosabban „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és „igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, amely azután megindul visszafelé, nyugatra – fejtette ki.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre osztotta a világot: tanárokra és diákokra, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.
Kína ezért megindított egy más irányú mozgást – ezt nevezik úgy: Egy övezet, egy út –, amely egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák”, mindenkinek joga van saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához – idézte a kínai elnököt a magyar kormányfő. A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök –, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. „Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről” – fogalmazott.
Az Egy övezet, egy út (One Belt One Road, OBOR) kezdeményezés első nemzetközi fórumának utolsó napján Hszi Csin-ping záróbeszédében elmondta, szerinte minden oka megvan arra, hogy biztos legyen az új selyemút létrehozására tett erőfeszítések sikerében és megtérülésében. A kínai elnök úgy fogalmazott: „a békéhez és a gazdagsághoz vezető út megépíthető, ha mindenki, aki érdekelt benne, közös erőfeszítéseket tesz”. Elmondta azt is, hogy a kétnapos csúcstalálkozón több mint 270 megállapodás született. A szabadkereskedelmi együttműködés nem ideológiai alapokra épül, és nyitott minden országra, kezdve Eurázsia országaival, célja pedig a globalizáció egyensúlyba hozása – tette hozzá.
Az esemény végén 68 ország, illetve nemzetközi szervezet írt alá különböző megállapodásokat Kínával az Egy övezet, egy út keretében.
A jelenlévők által aláírt zárónyilatkozat szerint a fórumon részt vett vezetők támogatják egy szabályokra épülő, nyitott és többoldalú kereskedelmi rendszer kialakítását, amelynek a magja a már létező Kereskedelmi Világszervezet lenne.
Együttműködési megállapodást kötött Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Kína legnagyobb bankja, az ICBC (Industrial and Commercial Bank of China) és az általa létrehozott Kína–KKE Alap vezetőivel Pekingben. A kereskedelmi alapon működő tőkebefektetési alap 10 milliárd eurót kíván befektetni a közép- és kelet-európai régióban. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közben nemzetközi hitelmegállapodást írt alá a Kínai Fejlesztési Bankkal, amelynek értelmében a pekingi székhelyű intézmény 79 millió euró összegű kölcsönszerződési lehetőséget biztosít az MFB részére a Borsodchem Zrt. magyarországi környezetvédelmi célú beruházásának refinanszírozására.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)