Olvad a jég Havanna körül, régi bélyeg kerülhet le Kubáról
Szerző: MTI/BBC | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.10. 07:48 | Frissítve: 2015.04.10. 08:19
Panama - Több mint ötven éve nem történt ilyen: tárgyalt egymással a kubai és az amerikai külügyminiszter.
A pánamerikai találkozón zárt ajtók mögött tanácskozott Bruno Rodriguez kubai és John Kerry amerikai külügyminiszter. Több mint fél évszázad óta nem volt ilyen magas szintű politikai kapcsolatfelvétel a két ország között. Várható az is, hogy a következő napokban a két elnök, Raul Castro és Barack Obama is tárgyalóasztalhoz ül Panamában.
Obama hamarosan dönt arról, hogy levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok amerikai listájáról – ezt maga az amerikai elnök jelezte csütörtökön. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa megkapta a washingtoni külügyminisztériumtól a kérdésben készített tanulmányát. Az elnök azt mondta: még nem döntött az ügyben, így nem jelent be csütörtökön a szigetországgal kapcsolatos döntést, a nemzetbiztonsági tanács javaslatot készít elő számára a külügyi tárca véleménye alapján.
Az amerikai elnök korábban már többször jelezte: hajlandó törölni Kubát a listáról a két ország közötti kapcsolatok normalizálása keretében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen döntést minden esetben megelőzi a külügyminisztérium hivatalos átvizsgálási folyamata.
Obama háromnapos karibi és közép-amerikai utazását kezdte meg csütörtökön Jamaicában. Látogatása egyik legjobban várt pillanata a hét végén esedékes Amerika-csúcsértekezlet lesz, ahol találkozik, és vélhetően kötetlen beszélgetést folytat Raúl Castróval, Kuba elnökével. Csaknem hatvan éve nem volt példa ilyen csúcsszintű kubai-amerikai találkozóra.
Szakértők úgy vélik, a terrorizmust támogató országok listájával kapcsolatos döntés még ezen a héten megszülethet. A listán Kubán kívül csak három ország található: Irán, Szudán és Szíria. Amellett, hogy ez sérti a szigetország büszkeségét, korlátozza Havanna hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Kuba szerepeltetése a listán egyike a két ország közötti viszony normalizálását gátló legfőbb tényezőknek.
Mindenesetre korábban szakértők arra mutattak rá, hogy Washington addig visszatarthatja az ügy rendezését, amíg más vitás kérdések nem oldódtak meg.
Egy titokban végzett amerikai felmérésből az is kiderül, hogy Barack Obama amerikai elnök jóval népszerűbb Kubában ottani hivatali kollégájánál, Raúl Castrónál, sőt még a korábbi kubai államfőnél, Fidel Castrónál is.
A karibi szigetországban készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mintegy 80 százaléka kedvezően vélekedik Obamáról, és csupán a válaszadók 17 százaléka festett negatív képet az amerikai elnökről, míg Raúl Castro esetében 47 százalék volt a pozitívan vélekedők, és 48 százalék a kedvezőtlenül nyilatkozók aránya. Raúl Castro bátyjáról, egyúttal elődjéről, Fidel Castróról a megkérdezettek 44 százaléka volt jó véleménnyel, 50 százalék pedig negatívan ítélte meg.
Barack Obama és Raúl Castro december 17-én egyidejűleg jelentette be, hogy a két ország több mint fél évszázad elteltével újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat, és az Egyesült Államok enyhíti a szigetországgal szembeni gazdasági embargót.
A most közzétett felmérés szerint a kubaiak 97 százaléka gondolja úgy, hogy az amerikai-kubai viszony rendeződése kedvező hatással lesz hazájára.
A közvélemény-kutatást a miami székhelyű Bendixen & Amandi International készítette az Univision spanyol nyelvű amerikai televíziós csatorna és a The Washington Post című amerikai napilap számára 1200 ember személyes megkérdezésével, a kubai hatóságok tudta nélkül.
A felmérés szerint a kubaiak 96 százaléka szeretné az Egyesült Államok által több mint fél évszázaddal ezelőtt bevezetett kereskedelmi embargó feloldását. A válaszadók 79 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen a kubai gazdasági rendszerrel, amely 64 százalék szerint megváltozhat a Washingtonhoz fűződő viszony javulásának hatására.
A politikai rendszerrel a megkérdezettek 53 százaléka elégedetlen, és 52 százalékuk szeretne egynél több politikai pártot. A többség (58 százalék) kedvezőtlenül ítéli meg az országot irányító kommunista pártot, és 32 százalék festett jó képet róla.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)