Egyre több német szeretné Angela Merkel távozását
Szerző: YouGov/MTI/DPA/ | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.28. 07:05 | Frissítve: 2017.12.28. 08:08
Berlin - A bevándorlási politikát vitatják, s a koalíciós tárgyalások sikertelenségét is Merkel személyes kudarcának tekintik.
Csaknem minden második német úgy gondolja, hogy a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus vége előtt távoznia kell Angela Merkelnek a kancellári tisztségből, amennyiben ismét megválasztják kormányfőnek. A kancellár népszerűségét nem csupán az évek óta tartó következetlen bevándorlási politika tépázta meg, de a választók többnyire a koalíciós tárgyalások sikertelenségét is Merkel személyes kudarcának tekintik.
A lipcsei biztonsági betontömbre fesetett üzenet nem a szeretet jele...
Úgy tűnik, a bevándorlás kérdése szétrobbantotta Angela Merkel legendás politikai stabilitását, legalábbis erre utal, hogy a németek 47 százaléka úgy gondolja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus vége előtt távoznia kell a kancellári tisztségből. A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint a megkérdezetteknek csupán 36 százaléka támogatja, hogy újabb négy évig Angela Merkel legyen a kormányfő.
A távirati iroda által ismertetett felmérés emlékeztet, hogy a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után még fordított volt a helyzet: akkor 44 százalék támogatta és 36 százalék ellenezte, hogy Merkel kitöltse a négyéves ciklust. A friss adatokból kiderült, hogy Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) bázisában a többség továbbra is kiáll mellette, 75 százalék támogatja és csak 17 százalék ellenzi, hogy 2021-ig kancellár maradjon.
Az eddigi és lehetséges következő koalíciós partner, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szavazói körében ugyanakkor erős az elutasítottsága, csaknem kétharmaduk, 64 százalékuk szerint 2021 előtt mennie kell Merkelnek. A Bundestag többi pártját tekintve a Zöldek szavazóinál a legalacsonyabb, 40 százalék azok aránya, akik szerint a kancellárnak a ciklus vége előtti vissza kell vonulnia, a legmagasabb, 82 százalékos arányt pedig a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) bázisában regisztrálták.
Merkel népszerűségének minden bizonnyal nem tett jót a szeptemberi választások után kialakult patthelyzet, hiszen a kancellár pártja hiába nyerte el ismét a szavazók többségének bizalmát, megfelelő koalíciós partner hiányában a negyedik kancellári ciklusa azóta a levegőben lóg. A választók többsége ráadásul Merkel személyes kudarcaként értékeli, hogy zátonyra futottak a koalíciós egyeztetések a CDU/CSU, valamint a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, miután az FDP a „közös nevezőt” hiányolva kivonult a tárgyalásokról.
Merkel ezt követően kétségbeesett lépésre szánta el magát, és koalíciós tárgyalásra hívta eddigi koalíciós partnerét, a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD), amelynek elnöksége korábban egyhangúlag arról döntött, hogy nem folytatják a 2013-ban kezdett kormányzást. Bár más lehetősége jelenleg nincs a kancellárnak, az SPD azért is merész választás, mert a közvéleményt leginkább a bevándorlási kérdés és egy a korábbinál szigorúbb bevándorlási politika kialakítása foglalkoztatja, a szociáldemokratáknak azonban más elképzeléseik vannak a migráció kordában tartása kapcsán, mint a CDU/CSU pártszövetségnek.
Martin Schulz, az SPD elnöke kancellárjelöltként a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási rendszer kialakítása mellett érvelt, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra.
A CDU/CSU január 7-től 12-ig tárgyal a nagykoalíció folytatásának lehetőségéről a szociáldemokratákkal, az SPD pedig január 21-én dönt majd arról, hogy továbblépjenek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
Szánalmas a Sorosozós "banner" minden oldalatok tetején. Más semmi nincs ebben az országban, ami fontosabb téma lenne, s ami ennyire kiemelt figyelmet kaphatott volna tőletek? Csahos kutyák.