Ősszel is folytatódik a nagy vasúti horror Debrecen és Budapest között?
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.04. 09:44 | Frissítve: 2013.11.05. 08:06
Debrecen – Akit gyakori pesti kiruccanásra rendel a sorsa, munkája vagy iskolája, akár folytatásos (rém)regényt is írhatna vonatos történeteiből. A világ más tájékain is zajlik vasútépítés, korszerűsítés – de nem így…
A Debrecenből Budapest felé tartó vasútvonalon (Európai Uniós pénzekből is) nagyszabású pályafelújítás zajlik Szajol és Püspökladány között. A gigantikus méretű önjáró masina szinte maga alatt építi a töltést és a sínt. Folyik a műtárgyak felújítása, illetve a felső vezeték-rendszer átépítése.
Az építési szakaszon egyetlen vágányra kényszerített kétirányú közlekedés miatt a terepen csigatempóban zötyögő vonatból immár csaknem két éve szemlélhetjük, miként magasodik az új töltés, emelkednek az új tartóoszlopok, csínosodik és korszerűsödik a sínpálya. A hírek szerint 2015 végén zárulnak a munkálatok. A debreceni utazó öröme csak korlátozott lehet, hiszen azt követően kezdődik a megyeszékhely és Püspökladány közötti átépítés.
Ha egyszer elkészül, talán megéljük, hogy olyan sebességgel száguldhatnak majd a fővárosba tartó, vagy onnan érkező vonatok – mint mondjuk egy évtizeddel ezelőtt…
Most azonban „alapból” fél órával hosszabb a menetidő. Már amikor sikerül tartani ezt a (lassított) ritmust. A korszerűsítés örömteli és üdvözlendő – ám nehezen érthető, hogy a szükségszerű kellemetlenségeket miért fejeli meg a MÁV időről időre elkerülhető hibákkal, meg, magyarázhatatlannak tűnő ismétlődő technikai malőrökkel, otromba hozzáállással, egyáltalán nem ügyfélbarát magatartással. A világ más tájékain is zajlik vasútépítés, korszerűsítés – de nem így …
Ügyes "trükkök", titkosított információk
Beszámoltunk már a 17 óráig tartó pesti utazásról (nem a reformkorban és lóháton, hanem 2013 márciusának idusán...), szóltunk a heti (némi túlzással: napi) rendszerességgel visszatérő késésekről, az elmaradt tájékoztatásokról, a gyorsvonatadóról, az utasokat (fogalmazzunk precízen: a szolgáltatásért fizető ügyfeleket) semmibe vevő bánásmódról.
Mindig van egy-egy újabb adalék. Íme, az elmúlt szűk egy hónap hordaléka.
Október 12., szombat délután. Takta IC. Tíz perccel a pesti indulás előtt a Nyugati jegypénztárnál közlik, hogy II. osztályú hely már nincs. Az utazó megveszi tehát az I. osztályra szóló jóval drágább bilétákat, s aztán már a vonaton – mintha nem hinne a szemének – rákérdez a kalauznál: ugyan, vajon a II. osztály tele van-e? Szombat délután?! – kérdez vissza a vasutas, álmélkodik, s megerősíti, hogy alig utaznak a vonaton. Ügyes… Ezer forintunk bánta. Ezúttal.
Komment a Facebook-megjegyzéshez: M.B.: „Én nyáron IC pótjegyet kértem Balatonra, és IC helyjegyet kaptam. Ráadásul 3-an vettük egyszerre, abból 2-en kerültünk csak egy "kocsiba". A slusszpoén, hogy az utazás napján kiderült, nincs is IC kocsi. Aztán úgy kellett futkározni, hogy visszavegyék a 2x430 Ft-is helyjegyeket.”
Október 18., péntek délután, Zugló. Több százan toporognak a szűk peronon, szinte percenként jön egy elővárosi vonat, vagy távolabbra tartó IC. Következik a szokásos közösségi társasjáték. Felcseng az ismerős szignál, a tájékoztatás a mikrofonban: „A kocsik számozása a vonat elején kezdődik”. Az, hogy hányas számú vagonnal kezdődik, s egyáltalán: milyen számozású kocsikkal érkezik a szerelvény, a tájékoztatóból soha nem derül ki. Lecövekel tehát az utazó, valahol középtájon, bőröndjeivel, táskáival felmálházva, s amikor befut a vonat, gyermekeit, asszonyát magával húzva, embereket, csomagokat kerülgetve rohanásba kezd előre vagy hátra, attól függően, merre leli keresett vagonját. Hajdúsági lokálpatriótaként ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a debreceni állomás előrébb tart az utasok (dez)informálásában. Szóban ugyan tartja magát a szabványszöveghez, ám titkosított formában jelzi a kocsik – legyünk objektívek: – várható számozását és sorrendjét. A peronokon levő oszlopokon, valahol szemmagasság felett, miniatűr számocskák fedezhetőek fel, s láss csodát, sok esetben valóban ott áll meg a számmal jelzett vagon.
Miért törvényszerű "tartozék" a vezetékszakadás?
Október 30., szerda. Előre váltott jegy és helyjegy, családi kedvezmény, anyuka és 5 esztendős gyermeke számára. Lekésik a vonatot. Saját hiba, nem a MÁV tehet róla. Arról azonban igen, hogy a fel nem használt jegy visszaváltásakor a 7280 forintos árból a Nyugati pénztárában „kezelési” költségre visszatartanak 1455 forintot.. Egy gép nyomtatta bilétánál aligha érthető, mit kell „kezelni”, ám ha csinálunk hozzá kellő adminisztrációt, akár még indok is van a sarcra: személyi igazolvány, lakcímkártya, számos adat gyülekszik a papiruszon, szorgosan körmöl a pénztárosnő. Így már valamivel indokolható, hogy az öt perces kézimunkáért miért kell másfélezer forint „büntetést” fizetnie az utazónak. Morgolódhat, de a Magyar Álomvasútak Üzletszabályzata (Állam az államban) nyilvánvalóan erre is választ ad.
Október 31., csütörtök este. Pestről Debrecenbe. Szél nem mozdul, hó nem esik, rekkenő hőség vagy zord hideg nem zavarja az építkezést. A másnapi ünnep okán a földmunkagépek sem dolgoznak már, esély sincs arra, hogy egy markoló (szokás szerint) elvágja a földkábelt. Marad akkor a felső vezeték. Szajol környékén délután ötkor szakadt el a drót, másnap reggelre állt helyre a menetrend. Addig várakozás, autóbuszos átszállás, egymáshoz kapcsolt szerelvények, kétórás, vagy annál is nagyobb késések, elpasszolt csatlakozások. Hazatérő diákok, napi/heti ingázók, a halottak napja miatt csomagokkal, gyerekekkel „felszerelkezett” családok szentségelnek, s képtelenek megérteni, miért a gyakori vezetékszakadás, miért törvényszerű tartozéka egy építkezésnek, felújításnak a vezetékszakadás.
A rutinos utazó már nem kockáztat
November 4., hétfő. A délben Ferihegyről induló repülőhöz „békeidőben” elég lenne valamelyik reggeli IC-vel Pestre vonatozni. A rutinos utazó azonban már előző este útnak indul: nem kockáztat. A repülőjegy nem játék, a gépet nem lehet lekésni. Százezres kára származhat belőle. Jó esetben rokonait boldogítja, különben szállást kellene foglalnia. Többletkiadásai azonban még így is vannak, kieső idejét, kényelmetlenségeit egyébként sem lehet forintosítani..
Nem kívántuk, de beigazolódott, hogy előrelátó döntés volt a ráadás éjszaka beiktatása. "Műszaki hiba miatt akár félórás késésekre is készülni kell a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon" – közölte a Mávinform hétfő reggel az MTI-vel. Közleményük szerint Pestszentlőrinc állomáson elromlott a biztosítóberendezés. Emiatt ezen a szakaszon a vonatok 10-30 perc késéssel közlekednek."
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)