Szabálytalan gyalogosok – de hol vannak a rendőrök?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.08.17. 08:55 | Frissítve: 2012.08.18. 09:21
Debrecen – Nem vérengzést kell csapni a debreceni gyalogosok között, hanem rászorítani őket a szabályok betartására. Lehetséges ez? Jegyzet.
A 2-es villamos építési munkálatainak következtében szerte a városban több helyen találkozhatunk útlezárásokkal, árkokkal, a közlekedést akadályozó tereptárgyakkal. Ilyen a tanítóképzővel szemben a Pláza melletti terület is. Ahol jó ideje szűkített keretek között, egy-egy sávra korlátozva haladnak a járművek, óvatosan kerülgetve a döccenőket, táblákat, útelzárás céljára állandósított eszközöket. Nem öröm ez senkinek, de a helyzet úgy áll, hogy mindez hozzátartozik a napjainkhoz. Majd egyszer, ha elkészül a 2-es villamos pályája, rend lesz ismét, addig azonban együtt kell élni ezekkel a kellemetlenségekkel, ha tetszik, ha nem.
Még a gépjárművezetők viszonylag türelmes és szabálytisztelő rétegét jelentik az itt közlekedőknek. Nemigen tehetnek mást, minthogy figyelik, mikor vált zöldre a lámpa, és nézik azt is, merre, milyen tempóban gurul az előttük levő kocsi, ha a Hunyadi és a Rákóczi utcák között haladnak el. Hozzájuk képest lényegesen eltérő helyzete van azoknak, akik a Nagyerdő felől érkeznek és a Péterfia utca irányából kanyarodnának ki balra. A Pláza előtti feltúrt útszakasznál ugyanis egy ideje megszűnt a gyalogátkelőhely. A gyalogosok azonban olyannyira megszokták az egykori zebra helyét, hogy úgy tesznek, mintha ma is ott lenne, ugyanúgy közlekednek ezen a területen, mint korábban. Jobb esetben szétnéznek, és kivárják azt a pillanatot, amikor nagyjából szabaddá válik az út előttük, és nem jönnek gépjárművek egyik irányból sem. Túlzás nélkül állíthatjuk azonban, hogy nem ez az általános helyzet. Sokan fejüket lehajtva, se jobbra, se balra nem néznek, hanem elindulnak abban a reményben, hogy át is fognak érni a túloldalra. Csak nem olyan bolondok az autóvezetők, hogy elüssék őket. Ki akar majd magyarázkodni a rendőröknek? Meg nyilván van minden gépjárműben fék is, ha nem akar gázolni az autós, használja csak. Még mindig jobb, ha hátulról belerohan valaki, mintha elcsap egy idős nénit, ordítva dumáló gyerekcsapatot, vagy szatyorral közlekedő háziasszonyt. Bizonyára ez is megfordul nem egy ember fejében. Meg az, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes. Mennek egyenesen át, nagy ívben hanyagolva azt, hogy megszegik a közlekedési szabályokat. S ha kérdezik őket, azt mondják, arra volt dolguk. Mintha nem kerülhetnének egyet, s akkor mondjuk két perccel később érnének célba.
A szabályokat persze lehetne úgy tekinteni is, mint szükséges rosszat. Azt, amit nagyvonalúan ki lehet kerülni, amivel nem is kell foglalkozni. Csak éppen a közlekedés nem az a terület, ahol érdemes ezzel játszani. A testi épségünkről van szó, vagy akár az életünkről is. A helyzetről különben a rendőrség is tud, ahogy a DTV is több ízben beszámolt már róla hírműsoraiban, valóban próbálnak rendet tartani a területen. Csak éppen nem túl nagy sikerrel. Állításuk szerint naponta kivonulnak a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban, és figyelmeztetik a gyalogosokat, hogy ne szabálytalankodjanak. Olykor keményebb hangot is megütnek: egy hónap alatt eddig már megbírságoltak 17 gyalogost, 2 fő ellen pedig szabálysértési eljárást is indítottak. Ami elsőre jól hangzik talán. De ha abból indulunk ki, hogy napközben bármikor ennek a többszöröse jön-megy a tilosban öt perc alatt is akár, akkor mindjárt egészen soványnak tűnik a zsákmány. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy mozgalmat szeretnénk indítani, jöjjenek az egyenruhások és csapjanak valami igazi nagy „vérengzést” a Hunyadi-Péterfia csomópontban a szabálytalan gyalogosok között. Hanem arról, hogy nem túl szerencsés, ha az ország második legnagyobb városában lehetetlennek tűnik rendet teremteni, betartatni a szabályokat az emberekkel.
Lehet vitatni, hogy jó-e az útlezárás. Meg lehet azt is kérdezni, mióta tart a 2-es villamos pályájának az építése. Vagy ha le van zárva egy terület, miért nem látni ott munkást. Vagy ha huzamosabb ideig nem dolgoznak a kivitelező emberei, akkor miért ne lehetne esetleg visszaadni a forgalomnak a területet. Ezeket mind elő lehet húzgálni, mint a nyerő kártyalapokat. Csak éppen ettől még nem változik meg az alaphelyzet. Mindez nem számít. Az alaphelyzet ugyanis az, hogy van, ahol lehet gyalogosan is közlekedni, és van, ahol nem. Itt nem. S elég rossz üzenet, ha nem lehet ennek érvényt szerezni.
Az autósok erről nyilván legendákat tudnának zengedezni. Ők nap mint nap szembesülnek azzal, hogy vannak szabályok, és ha nem is tetszik nekik a szabályok egy része, kénytelenek betartani. Lehet, hogy semmi nem indokol egy 30-as vagy 40-es sebességkorlátozó, vagy egy megállást, várakozást tiltó táblát, de ha kint van, kötelező figyelembe venni. Simán jön a csekk, ha kiderül, hogy a túloldalon álló kocsiban traffipax volt, és tetten éri a legextrémebb időpontban is a renitens gépjárművezetőt, aki a 40-es táblánál 49-cel szaggatja a flasztert. Sokszor előjön a sztorizás autós körökben, hogy napközben nem látni rendőrt Debrecenben, meg éjszaka se nagyon, pedig vannak veszélyesebb részei a városnak, de ha valaki megfordul éjfél és hajnali három között egy záróvonalon, jó esély van rá, hogy a semmiből hirtelen előgurul egy kék fényes szolgálati autó.
Visszakanyarodva a kereszteződéshez (balra, nagy ívben): ha egy területen nem lehet közlekedni, akkor tényleg ne lehessen. Mert ha baj lesz aztán, akkor tényleg az lesz. Valószínű elég lenne egyetlen nap, amikor kiosztanak a rendőrök 23 ezer sárga csekket – ami persze némi bevételt is hozna... –, és megtanulná a gyalogosok nagy része is azt, amit a gépjárművezetők is megtanultak, miszerint nem szeretni, meg értelmezni kell a szabályokat, hanem betartani. Ehhez viszont rendőr kell. Egyenruhában, reggeltől estig akár.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)