Dehir

Vélemény

Pártok romjain

Egymást követik az újraélesztési kísérletek a hazai pártok világában. Persze, a magyarországi politika nem pont az a terep, ahol csak úgy azt lehet mondani: kelj fel, és járj. Jegyzet.

Minden mozog és változik a politikában. Jönnek és mennek a pártok. Vannak, akikre már szinte nem is emlékszünk. Hogy eltűnt például az Agrárszövetség (azaz a Nemzeti Agrár Párt), vagy Petrasovics Anna és a Magyar Szociáldemokrata Párt! De említhetjük a Független Kisgazdapártot is, melynek pártelnökét egyre inkább elhíresült mondásai és a Debrecenhez közeli Látóképi-csárdában elfogyasztott, Torgyán-menüként elhíresült bőséges étkezése kapcsán idézhetjük manapság. Nem tűnik valódi túlélőnek a MIÉP sem, bár Csurka István színházi ügye elég nagy port vert ahhoz, hogy a sajtóban újra feltűnjön a szervezet neve is.

S hogy mi a helyzet a baloldalon? Több „szegfűnemesítési” kísérletet is láthattunk az elmúlt hónapokban. Gyurcsány Ferenc amilyen gyorsan távozott, olyan gyorsan próbált visszatérni is: már 2010-ben létrehozta a Demokratikus Koalíció nevű platformot a Magyar Szocialista Párton belül. Ennek kezdetben elsősorban a reklámértéke számított igazán: láthatóan arra gyúrt Gyurcsány, hogy foglalkozzon velük a média. Egyáltalán nem tűnt úgy ugyanis, hogy a baloldal és MSZP elindult volna a teljes vérfrissülés útján. A DK megalkotása pedig azért is végtelenül pikáns, hiszen Gyurcsány Ferenc az ország miniszterelnöke volt korábban, és a válság tetőfokán lemondott, kivonult a közéletből – bár sürgős visszatérése alapján nehezen viselte a távollétet a politikától.

A Demokratikus Koalíció tagjai jelenleg ott vannak a parlamentben, de áprilisig nem alkothatnak frakciót. Debrecenben viszont érdekes módon az MSZP-ből kivált Zsiros Zsolt a DK tagjaként megmaradt a városi közgyűlésben a szocialista frakció vezetőjének. Ehhez a „bravúrhoz” fideszes képviselőtársa a Debrecen Televízió Köz-ügy című adásában gratulált is.

A politikai újraélesztések sorát gyarapította Mesterházy Attila, aki idén nyáron azt hangsúlyozta, hogy a megújulás „evidencia”, mert nélküle nem lesz MSZP. Mesterházy Attilától sem idegenek a látványelemek. Egyrészt megfosztotta hölgyrajongóit D’Artagnant idéző arcszőrzetének látványától (nyilván, hogy puritánabb megjelenése más híveket szerezzen számára), másrészt pedig kamerák előtt ledarálta az őszödi beszéddel kapcsolatos információkat tartalmazó borítékot, melynek feladója Gyurcsány Ferenc volt. Mesterházy is felismerte, amit Gyurcsány is tud: tömegbázis nélkül nincs tömegpárt.

Tömeges támogatottságról nem beszélhetünk a hazai politikai színtér nagy vesztesei közé tartozó MDF és SZDSZ estében sem. Az MDF vezetése szívós és kitartó munkával, rossz döntések sorozatával elérte, hogy a szervezet az évek során teljesen összezsugorodott. A jogutód, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JeSZ) ennek megfelelően csendes kispártként kezdett szerveződni. Az antalli örökséget tűzték zászlajukra, azaz az eszme alapvetően maradt, de új arcok kerültek hozzá. Részben a régiek mellé is, hiszen az átalakulás előtt a szavazatok 90 százalékával választotta elnökévé Makay Zsoltot az MDF országos tisztújító gyűlése.

S hogy mi a helyzet a Szabad Demokraták Szövetségével? Horn Gábor 2010 tavaszán azt tartotta volna a legtisztességesebbnek, ha összehívtak volna egy küldöttgyűlést, szépen bezárni a pártot. Vele szemben Retkes Attila, a későbbi pártelnök viszont azt állította, hogy az SZDSZ nem fog megszűnni. Jó másfél évvel később most ott tartunk, hogy a párt tisztújítást tartott a főváros V. kerületi szervezetében, s ennek kapcsán körbefutott a hazai sajtóban a hír: a liberális párt célja, hogy jövő év végéig minden megyei jogú városban és fővárosi kerületben legyen ismét aktív szervezete. S hogy ezt mennyire vehetjük komolyan? Ha valaki arról szeretne például információt szerezni, mi a helyzet az SZDSZ hajdú-bihari szervezetével, és beírja a böngészőbe, hogy www.hajdu.szdsz.hu, akkor Fodor Gábor arcképe jelenik meg, s megtudhatjuk, mit gondol Fodor az emberi jogokról vagy a korrupcióról, a legfrissebb hírek között pedig már 2009-es írást is találhatunk…

A Szabad Demokraták Szövetségének jelenleg 1147 tagja van. Ez talán kevésnek tűnhet az olvasók számára, ám vessük össze azzal, hogy az SZDSZ nincs bent a parlamentben, a Lehet Más a Politika viszont igen, miközben az LMP tagsága 700 alatt van…

Hozzászólások

Vissza az oldal tetejére