A saját vagyonát áldozta fel a direktor, hogy európai szintű színházat hozzon létre Debrecenben
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2020.05.17. 13:40 | Frissítve: 2020.05.19. 15:14
Debrecen - Horváth Árpád életútját kutatták a debreceni gimnazisták. Felkészítő tanárukkal a középiskolai versenyről beszélgettünk.
A Tóth Árpád Gimnázium tanulói a TUDOK történelmi versenyen a döntőig meneteltek kutatási témájukkal, ami nem más, mint Horváth Árpád, a Csokonai Színház egykori igazgatójának debreceni életútja.
Hogy miként zajlott a kutatás, és milyen új információkat tudtak meg az egykori igazgatóról, arról felkészítő tanárukat, a Tóth Árpád Gimnázium pedagógusát, Balláné Sárosi Ágnest kérdeztük.
Dehir.hu: Hogyan indult a kutatás? Kik vesznek részt benne és miért éppen Horváth Árpádra került a kutatás fókuszába?
Balláné Sárosi Ágnes: Amikor tavaly az Esterházy Magyarország Alapítvány harmadik alkalommal is meghirdette történelmi versenyét (Estöri), az iskolánk három tanulója: Hollósi Máté, Szabó Anita és Virágos Vivien jelentkezett, hogy szeretnének részt venni a megmérettetésen. A verseny elején választaniuk kellett egy kutatási témát.
Van egy nagyon jó ismerősünk, Németh Jolán, aki a Csokonai Színház szervezési osztályán dolgozott, ő ajánlotta a színházrajongó gyerekeknek, hogy Horváth Árpáddal foglalkozzanak.
Bevallom, ekkor még nem sok mindent tudtunk róla, csupán annyit, mint mindenki: hogy a színház igazgatója volt, az ő nevét viseli a stúdiószínház és a bérlet, illetve, hogy a szobra a színház előtt áll.
Dehir.hu: Hogyan zajlott a kutatás? Kik egyengették a tanulók munkáit?
Balláné Sárosi Ágnes: A gyerekek igen komoly kutatást végeztek. Elmentek a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárba, jártak a Déri Múzeumban, ahol Lakner Lajos tudományos igazgatóhelyettes segített anyagokat gyűjteni. Elmentek a Református Kollégium Nagykönyvtárába, ahol szintén értékes információkra bukkantak. A szorgalmas munka meghozta az eredményét, bejutottak az ESTÖRI középdöntőjébe. Amikor meghirdették a TUDOK-ot (Tudományos Diákkörök XIX. Kárpát-medencei Konferenciáját), megkérdeztem a diákokat, szeretnék-e folytatni a kutatást, és benevezni. És szerették volna. Ennek eredményeként ellátogattak az Országos Széchényi Könyvtárba, Németh Jolán pedig felvette a kapcsolatot a Horváth Árpád és feleségének, az opera-énekesnő, színésznő, Neményi Lilinek a reliktumait is őrző Pesterzsébeti Múzeummal, és onnan is gyűjtött anyagot.Természetesen a Csokonai Színház is nagyon sokat segített a gyerekeknek, például
amikor az ESTÖRI első fordulójára Instagram-fotókat kellett készíteniük, jelmezeket biztosítottak számukra, de meginterjúvolták Gemza Péter igazgatót is, és Vajland Judit sajtóreferens is nagyon készségesnek bizonyult. Igazi kis csapatmunka volt ez.
Dehir.hu: Milyen kép alakult ki Önökben Horváth Árpádról? Milyen információkkal gazdagodtak, milyen újdonsággal tudnak szolgálni az újabb kutatások?
Balláné Sárosi Ágnes: A gyerekek a prezentációjukban azt fogalmazták meg, hogy sokkal értékesebb életmű ez, mintsem azt elsőre gondolták volna.
Az igazgató nagyon önfeláldozó volt, mert a feleségével, Neményi Lilivel a saját vagyonukat áldozták fel annak érdekében, hogy európai szintű színházat hozzanak létre Debrecenben.
Az első debreceni előadásuk, Az ember tragédiája mutatja, hogy milyen irányba szerették volna terelni a színházi repertoárt. Ugyanakkor ez nem volt egyszerű munka, nagyon sok ellenállásba ütköztek, egyrészt a nézőkkel, akiknek az ízlése, elvárása nem mindig találkozott az igazgató magasztos elképzeléseivel, másrészt a nyilasokkal, akik nem nézték jó szemmel, hogy a színház zsidó színészeket is alkalmazott.
Dehir.hu: Jelenleg a múzeumok, könyvtárak, levéltárak, zárva vannak. Hogyan tudják folytatni a kutatást?
Balláné Sárosi Ágnes: Február végén elmentem a Hajdú-Bihari Levéltárba, mert Tóth Ágnes levéltáros nagyon értékes, feldolgozásra váró iratcsomagra bukkant. A csurgói fordulóra a gyerekek készítettek erről egy katalógust, azaz bemutatták, hogy az iratkötetben milyen dokumentumok találhatók. Horváth Árpád pályázat útján nyerte el a Csokonai Színház színigazgatói címét. A levéltári dokumentum magába foglalja a pályázatát, az önéletrajzát, a pesti ajánlóleveleit, illetve olyan jegyzékeket, leltári íveket, amelyek a színház életében jelentősek voltak.
A pályázatban lévő önéletrajzot abból a szempontból találtuk érdekesnek, hogy a József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató Ablonczy László egyik publicisztikájában utalt arra, hogy a színházi lexikon szinte minden adata téves Horváth Árpáddal kapcsolatban.
A tanulókkal megbeszéltük, hogy átnézzük az iratcsomagban lévő életrajzát és azt összevetjük a színházi lexikon szócikkével. Ezt a munkát azonban egyelőre nem tudtuk elvégezni, mert a járvány közbeszólt, várjuk, hogy újra megnyíljanak a közgyűjtemények, a terv ugyanis az lenne, hogy ezt is bemutatják a döntőben. Készülőben van a Horváth Árpád által 1936-1939-ben kiadott Debreceni Színház folyóirat repertóriuma is.
Dehir.hu: Március végén rendezték volna meg a konferenciát, de a járvány miatt ezt is elhalasztották. Mikorra írták ki az új időpontot, és pontosan milyen formában számolhatnak be a diákok a kutatási eredményeikről?
Balláné Sárosi Ágnes: A konferenciát június 1-2-re halasztották, de egyéb információink egyelőre nincsenek annak körülményeiről. A versenynek több állomása is volt: először egy kutatási tervet, majd egy absztraktot kellet készíteniük a jelentkezőknek, utóbbiban már részletesebben számot kellett adniuk a terveikről, módszereikről, céljaikról. Az első fordulót szekciókra bontva rendezték meg az ország különböző városaiban. Diákjaim februárban a Csurgói Gimnáziumban mutathatták be kutatási eredményeiket. Ide egy 15 perces prezentációval készültünk, ahogyan majd a döntőre is. A középdöntőn egyetemi tanárok, kutatók, muzeológusok, levéltárosok bírálták a tanulók munkáját. A diákoknak öt percben kellett válaszolniuk a zsűri által feltett kérdésekre.
Dehir.hu: Horváth Árpád életútjáról a debreceniek is biztosan szívesen olvasnának. Tervezik valamilyen formában publikálni a kutatás eredményeit?
Balláné Sárosi Ágnes: Megbeszéltük Lakner Lajossal és Német Jolánnal, hogy a döntő után is segítjük a gyerekeket a kutatásban.
Nem tudjuk pontosan, hogy milyen formában, de mindenképp a nyilvánosság elé szeretnénk tárni a kutatás eredményeit.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)