Mészáros: Elvettek egy évet az életemből
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2011.05.05. 20:04 | Frissítve: 2011.05.05. 20:04
Debrecen – A tehetetlen düh kissé csillapodott. Most már nem az egész világra, csak az UEFA-ra haragszik Mészáros Norbert. Azt mondja, azt vették el tőle, amit a legjobban szeret. Természetesen a családja után. Interjú.
- Szia Norbi, mi újság?
- Semmi különös, bocs, de mennem kell.
Az elmúlt egy évben, ötből négy alkalommal csak ilyen kurtán-furcsán tudtam beszélgetni Mészáros „villámléptű” Norbival, a Loki védelmének oszlopával. A korábban folyton mosolygó, minden zrikára kapható labdarúgót nagyon meggyötörték az elmúlt hónapok. A kilátástalan várakozás és a tehetetlen düh fogságában csak ritkán akart, vagy mert nyíltan beszélgetni a külvilággal. A miért pont én kérdést legalább 365-ször feltette magának az elmúlt évben. Talán a mai nap volt az első, amikor nem.
- Szia, szia, hadd hívjalak már vissza, mert a másikon még beszélek!
Ez is Mészáros Norbi volt, de már a felmentése után. Aztán öt perccel később valóban visszahívott, mert ő egy ilyen, rendes gyerek. Csak ezt eddig hiába hangoztatta, nem hittek neki.
Dehir.hu: Jó újra a régi Mészit hallani.
Mészáros Norbert: Elmondhatatlanul boldog vagyok. Tudod, milyen ez? Mint mikor a pityergő gyermek végre visszakapja a játékát. Nekem a foci az életem, azt vették el tőlem, amit a legjobban szeretek, persze a családom után. Most, hogy végre visszakaptam, azt sem tudom, mit csináljak örömömben. Az biztos, hogy a mai vadászatot nem hagyom ki. De ez is teljesen más lesz, mint az elmúlt hónapokban volt.
Dehir.hu: Mennyire viselt meg az eset? Azért te elég lelkis alkat vagy, ahogy tudom. Nem lehetett egyszerű.
Mészáros Norbert: Egy év nagyon hosszú idő. Nem volt olyan nap, hogy ne jutott volna eszembe a dolog. Azzal a gondolattal keltem és azzal is feküdtem le, hogy miért pont én? Hogy jöhettem én egyáltalán a képbe? Hiszen semmit sem csináltam. Irtózatosan nehéz volt. De szerencsére a család, a barátok végig mellettem voltak és biztattak. Persze, nekik sem volt egyszerű dolguk. Gyakran kezelhetetlen voltam.
Dehir.hu: A múltkor, mikor az öltözőfolyosón találkoztunk, mondtad, hogy fogytál is, nem is keveset. Ezt is a stressznek tudod be?
Mészáros Norbert: Egyértelműen. Szinte folyamatosan emésztettem magam. Elmondani sem tudom, mit éreztem. Ezt nem kívánom senkinek. Rendesen elvonási tüneteim voltak, a tévében sem tudtam megnézni a Loki meccseit, mert folyamatos fájdalmat éreztem közben.
Dehir.hu: Gondolom az edzések kevésbé kárpótoltak.
Mészáros Norbert: Nem, az teljesen más. Dolgozol, futsz a labda után, egy pillanatra újra futballistának érzed magad, aztán csak még jobban fáj, mikor a taktikai felkészítésből már kimaradsz, mert úgysem léphetsz pályára. Nem is tudom mihez hasonlítani. Az életem értelme tűnt el egyik napról a másikra. Most már végre újra játszhatok. Ez a tudat kissé kárpótol, de még mindig haragszom azokra az emberekre, akik ezt tett ék velem.
Dehir.hu: Van az esetnek bármi tanulsága a számodra? Van olyan, amit így utólag másképp csináltál volna, vagy másképp csinálsz majd ezután?
Mészáros Norbert: Nincs. Egyáltalán nem érzem úgy, hogy bármiben hibáztam volna. Pont ezért volt teljesen érthetetlen számomra ez az egész. Eddig is csak a futball érdekelt, ezután is csak az fog és semmi más.
Dehir.hu: Tervezed, hogy kártérítési pert indítasz az UEFA ellen?
Mészáros Norbert: Még nem tudom, ezt még meg kell beszélnünk az ügyvédemmel. Egyelőre csak örülök annak, hogy végre kiderült az igazság és hogy újra játszhatok.
Dehir.hu: Akkor retteghetnek a kaposvári támadók?
Mészáros Norbert: Ha rajtam múlik, már Kaposváron is pályára lépek. De ezt az edző dönti el. Úgy érzem az erőnlétemmel nincs gond, hiszen a DVSC-DEAC-cal folyamatosan edzettem, persze komoly meccshiányom van, ezért valószínűleg először az NB 2-ben játszom majd.
Dehir.hu: Emlékszel még mikor játszottál legutóbb tétmeccsen?
Mészáros Norbert: Hogyne. 2010 május 7-én, amikor a Videoton t 3-2-re vertük itthon. Telt ház volt és megsérültem, ezért lecseréltek. De nem ezek miatt maradt meg bennem ez a dátum.
Fotó: www.dvsc.hu
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)