Japánból hozta el a tudást három debreceni harcművész
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.05.12. 09:00 | Frissítve: 2018.05.14. 10:12
Debrecen - A bujinkan irányzat különlegessége, hogy a harcos az ellenfél energiáját tudja a saját hasznára fordítani, így akár egy megfelelő gyakorlattal rendelkező, ám gyöngének tűnő nő is képes legyőzni nála jóval erősebb támadóját.
Három debreceni férfi Japánban vett részt egy kéthetes harcművészeti tréningen. Benyó Mátyás és Kovács József a saját bőrén tapasztalhatta meg, milyen az, amikor egy itthon is népszerű harcművészeti irányzatot annak őshazájában tanulhatnak, gyakorolhatnak.
Kovács József, Benyó Mátyás, Masaaki Hatsumi és Vohradnyik Gábor
Kovács József a Debrecen Televízió Hajrá című műsorában elmondta, a bujinkan egy tradicionális japán harcművészeti irányzat, 1603-1868 között élte virágkorát. Ebben a korszakban mindennaposak voltak a háborúskodások, egy tál rizs többet ért, mint egy ember élete. Ebből az időszakból származik a bujinkanhoz tartozó kilenc harcművészeti iskola.
Az irányzat meglepő módon Japánban kevésbé népszerű, mint a világ más pontjain. Benyó Mátyás szerint rendkívül hatékony harcművészeti forma, nem véletlenül használja sok rendvédelmi szervezet is.
Az FBI-t és az amerikai határőröket is képezte már az irányzat nagymestere. Különlegessége, hogy nem szükséges hozzá fizikai erő, a harcos az ellenfél energiáját tudja a saját hasznára fordítani, így egy megfelelő gyakorlattal rendelkező, ám gyöngének tűnő, ötven kilós nő is képes legyőzni egy nála jóval erősebb, kétméteres bevetési rendőrt. Benyó Mátyás megjegyezte, a nagymester egy kardvágást is úgy tud elkerülni, hogy azt a támadó szinte nem is érzékeli, ehhez azonban szükség van több évtizedes tapasztalatszerzésre. A debreceni harcművészek abba is bepillanthattak, hogyan gyakorolja a bujinkan legmagasabb szintjeit Masaaki Hatsumi nagymester, az irányzat alfája és omegája. Sokat tanult tőle a debreceni különítmény. Mint mondta,
a tudás szintjén nagyon sokat jelent, hogy a helyszínen lehet avatott szakértőktől elsajátítani az ismereteket, szerinte ezért is volt különleges élmény, hogy Japánban tapasztalhatták meg az irányzat lényegét.
Debrecenben is van egy dojo, azaz - szabad fordításban - edzőterem, egyfajta spirituális helyszín, mégpedig a Füredi úton. Jelenleg tízen vannak az edzéseken, az alapokat gyakorolják, majd az egyre összetettebb technikák felé haladnak. Kovács József szerint azért volt tanulságos a japán túra, mert sokkal alaposabb tudásanyagot tudtak magukba szívni, amit aztán itthon, Debrecenben továbbadtak az irányzat cívisvárosi követőinek. Szerinte a bujinkanban az a nagyon jó, hogy tökéletesen ki tudja kapcsolni az embert, ki lehet zárni a hétköznapokat, a külvilágot, szellemileg felfrissülve hagyják el a harcosok a termet. A helyi követők között nem kifejezetten "rendvédelmiseket" lehet találni, ez a hétköznapi emberek harcművészete, Benyó Mátyás orvos és Vohradnyik Gábor pedig egy multinacionális vállalatnál dolgozik Debrecenben.
Benyó Mátyás kiemelte, mindenképpen sportnak nevezhető a fizikai aktivitása miatt, a bujinkanban sok mozgás van, s az az előnye egy célzott erősítéssel szemben,
hogy a test minden izomzatát megmozgatja, erősíti a törzsizmokat, a gerincizmokat, így nem csak megelőzi a gerinc sérvet, hanem annak kezelésére is tökéletesen alkalmas.
Hozzátette, olimpiai sportágak közé biztosan nem kerülhet be, mert a harci technikáknak nincs kifejezett szabályrendszerük, ahogy a csatamezőn sincsenek írott szabályok; bármilyen technika és eszköz bevethető, egy mezőgazdasági ültetőfaeszköz is hatékony lehet akár egy kardot használó ellenféllel szemben is.
Benyó Mátyás elmondta, a bujinkan-edzés mindig úgy strukturálódik, hogy van kezdő és haladó anyag, de a képzésbe, az edzésekbe bármikor be lehet kapcsolódni, olykor még a haladók is visszanyúlnak az alapokhoz.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)