Húsz évvel az aranykor után visszatalál-e a debreceni női kézilabda a siker útjára?
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2014.08.10. 11:41 | Frissítve: 2014.08.11. 08:50
Debrecen – Új év, új arcok, új vezetés, új remények. Elindul végre a Loki nagy kézis visszakapaszkodása?
Éppen húsz évvel ezelőtt, az 1994-95-ös bajnoki szezonban vált valóra a DVSC női kézilabda csapatának nagy álma: ötödik nekifutásra sikerült nemzetközi trófeát nyerni a csapatnak, melyet aztán a következő évadban meg is sikerült védeni.
Azóta sok minden történt. A fokozatos visszaesést nagy krízis követte, a klubok kevés választotta el a megszűnéstől. Ezután több sikertelen visszakapaszkodási kísérletet követően a Gellén-érában jött el az „ezüstkor”. Az akkori nagyszerű csapat BL-főtáblás szerepléssel és két bajnoki második hellyel ajándékozta meg a sportág debreceni híveit. Innen bizony nagyon fájdalmas volt átélni az újabb zuhanást, a csődöt, és, ha akkor a város nem áll a Loki mellé, bizony ma már csak idősebbek nosztalgikus emlékei között élne az élvonalbeli kézilabda.
Most, két évtized múltán jóval kisebb célok kimondásával kezdődött a szezon. Mert a jelenlegi büdzsé és a jelenlegi keret ennyit bír el. Most az a nagy kérdés, elkezdődik-e végre a nagy visszakapaszkodás, vagy maradunk a tabella végén, miként a legutóbbi szezonokban. Az idénynyitón elhangzottak mindenesetre bizakodásra adhatnak okot, még akkor is, ha tudjuk, az ellenfelek sem tétlenkedtek a nyári átigazolási időszakban, ha tudjuk, hogy szinte mindenki erősödött – a sófokiak például brazil világbajnokot (is) igazoltak. (Kíváncsiak várjuk, vajon a fizetések terén is ilyen aktívak lesznek-e, mint az átigazolási fronton voltak...)
De miért lehetünk optimisták? Például azért, mert Papp László polgármester az idénynyitón kijelentette: a városnak továbbra is eltökélt számára a csapat mellett maradni és abban érdekelt, hogy a Loki ismét a legjobb magyar csapatok és a nemzetközi kupaszereplők közé emelkedjen. Ábrók Zsolt személye is a felemelkedés irányába mutat, hiszen az új ügyvezető nagy lendülettel és tettvággyal vetette bele magát a munkába. És máris több remek ötlettel - olcsóbb bérletek, szurkolói ajándékok, kedvezmények - indul az év.
És bízni lehet a lányokban, mert az igazolásoknak köszönhetően sikeréhes, a tavalyinál fiatalabb csapat állhat össze.
Reméljük össze is áll. Ezt úgy tűnik, az új lányok már most kezdenek igazolni. Mert nem lehetett nem észrevenni, hogy milyen szeretettel pátyolgatja mindenki a roppant balszerencsés Sirián Szederkét, aki Heidi Löke árnyékából kilépve végre megmutathatta volna, mit tud valójában. És erre jött a keresztszalag szakadás, ami jócskán elodázza a „bizonyítási eljárást”. És a lányok szeretete, együttérzése is kellett ahhoz, hogy a fiatal beálló már ismét tud mosolyogni.
Szóval sok munka, pénz, emberség, türelem és összetartás kell. És akkor tényleg elindulhatnunk újra fölfelé....
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)