Újra hallhatjuk a nyugatos debreceni költőt
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.04.03. 09:01 | Frissítve: 2020.04.03. 09:06
Debrecen – Gyermekkoráról, indíttatásáról, lírikus énjéről, készülő verséről vall Kiss Tamás ebben az internetre felkerült beszélgetésben.
„Én azt a Debrecent szerettem meg, amelynek címerében máig ott áll lángokban a Napba néző főnixmadár: két szárnya tájakat köt össze, Keletet Nyugattal, eget a földdel. A tüzekben sokszor elhamvadt civitást, amely mindig tudott újrakezdeni... Nem itt születtem, de az ő szellemi gyermeke vagyok...” – ezt vallotta Kiss Tamás, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó debreceni költő.
Fotó: Helytörténeti Fotótár
Bár már közel két évtizede nincs velünk az 1912-ben született és 2003-ban elhunyt lírikus hangját, gondolatait újrahallhatjuk. A napokban került fel a legnagyobb videómegosztó portálra egy 1976-os beszélgetés, melyben Kiss Tamás mesél gyermekkoráról, indíttatásáról, lírikus énjéről, készülő verséről (A római Palatinuson), Csokonai-regényéről Kilián Istvánnak, a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye muzeológusának.
Kiss Tamás az egyik legismertebb 20. századi magyar költőnk, akinek ha műveit nem is, de nevét és irodalmi hatását hazánkban mindenütt ismerik. 1912. szeptember 5-én született Kisújszálláson, majd az 1932-ben megszerzett érettségi bizonyítvánnyal a Debreceni Református Teológiára felvételizett. Történelem és magyar szakos tanári oklevele megszerzése után családjával végleg Debrecenben talált otthonra.
A debreceniek számára Kiss Tamás nem csak a nagyszerű költőt jelenti, hanem a felejthetetlen tanáregyéniséget is.
A Dóczi Református Leánynevelő Intézet tanítóképzőjében vallástanár lett, majd az iskola államosítása után 1952-től a Közgazdasági Szakközépiskola jogelőd intézményében tanított. Ezt követően a gyakorlóiskola jelleggel működő Fazekas Mihály Gimnázium, a volt „Reál”, majd a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium vezetőtanára volt. Tanítványai visszaemlékezései szerint a gyerekszeretet, alapos tárgyi ismeret, a tanulókkal szembeni megértés jellemezte.
Kiss Tamás végig jelen volt Debrecen kulturális közéletében is. Az Alföld folyóirat névadója és szerkesztője zsinórmértékként szolgált az irodalom művelőinek és kedvelőinek egyaránt.
Debrecen városa Csokonai-díjjal, Pro Urbe-díjjal, 80. születésnapján pedig díszpolgári címmel ismerte el, majd a 85. születésnapján kiadta összegyűjtött verseit, Árnyékos út címen. 2003-ban halt meg, Debrecen városa díszsírhellyel tisztelte meg.
A hanganyag szövege megjelent a Déri Múzeum Évkönyvében: „Énnekem az irodalom: élet”, Kilián István beszélgetése Kiss Tamással 1976. szeptember 17-én, szerk. Szabó Anna Viola, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 2007, 119-126.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)