Pokolra szállás döccenőkkel: vérből és hollóból nem lehet elég
Szerző: Wiedemann Kriszta | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.26. 11:50 | Frissítve: 2012.05.28. 10:32
Egy elszánt sorozatgyilkos az egyik oldalon, egy különc amerikai író a másikon. Az egyetemes romantika egyik legnagyobb alakjának tartott Poe újabb filmet kapott, A hollót, amelynek nincs köze a ’94-es, azonos című fantasy kultuszfilmhez. Kritika.
Mulandóság, téboly és rémület – az amerikai költő-írózseni, Edgar Allan Poe lírájának és epikájának alapélményei. Meglepő és megdöbbentő képekben kibontakozó érzetek, melyek Poe hazájának határain kívül Baudelaire-t ejtették először ámulatba. Novelláinak démonoktól gyötört szereplői – akik az iszonyat és a balsejtelem erdejében próbálnak meg utat törni maguknak –, csak annyiban különböznek egymástól, hogy hány lépés választja el őket a végzetüktől. Furcsa és elnagyolt keresztmetszetet ad róluk A holló című Poe-mozi, mely magát az írót teszi meg főhőssé, egyben egy fiktív történetet kerekít rejtélyes halála köré.
A történet egyik szálán Poe (John Cusack) életéből elevenedik meg néhány epizód, miközben a másik szálon egy brutális és rejtélyes kettős gyilkosság ügyében kezd nyomozni a hatóság. A XIX. századi Baltimore mintha összeesküdött volna az író ellen: a döglött állati tetemek felett merengő Poe anyagi csődben van, és ráadásul becsapva érzi magát. A hitele lejárt a kocsmában; a lap, amelynek ír, nem hozza le legfrissebb írását; a szerelme, Emily (Alice Eve) édesapja pedig csak egy hitvány alakot lát benne. Az élelmes és olvasott Fields nyomozó (Luke Evans) hamar felfedezi, a gyilkosság több mozzanata is kísértetiesen hasonlít egy krimiben, A Morgue utcai gyilkosság című detektív-novellában leírt esetre. Néhány órával később Poe az őrszobán találja magát, ahol sejtetni engedik vele: ő is felkerült a gyanúsítottak listájára, mivel a művet ő írta. Ezen a ponton egyedül a néző sejti, hogy a java még hátra van: a titokzatos gyilkos lecsap újra, s mindig egy jelet rejt el, mely következő tettére utal. A strapás logikai játék akkor dúsul fel érzelmekkel, amikor a sorozatgyilkos elrabolja Emilyt. Ahogy az átok visszahull arra, aki szórta, úgy görnyed meg Poe saját történetei súlya alatt. Borzalom és logika kapcsolódik itt össze a rendező, James McTeigue szándéka szerint, összhangban a Poe teremtette műfaj, a detektív-novella jellemzőivel, ami Babits értelmezésében egyszerre adja meg szerző és befogadó számára a titokfejtés gyönyörét és rettenetét.
Pontról pontra ki van itt minden találva: az akciók motorja a kétségbeesés és a szeretet, a hangulati többletet pedig a szürkeség, a melankólia és a rettegés adja. Poe-val együtt szállunk alá a pokolba, vagy inkább szállnánk, ha a ripacskodó Cusack nem rántana vissza bennünket újra és újra. Különösen Luke Evans alakításának tükrében mutatkoznak meg Cusack hibái, pedig kettejük komótos tempóban formálódó barátsága a legérdekesebb és legösszetettebb eleme lehetne a filmnek. Sok vér folyik, és van, hogy az arcunkba csap, a kínzásokat nem hajlandók elkendőzni a készítők. – Ahogy vérből, úgy hollóból sem lehet elég ebben a moziban – morfondírozhattak a tervezés szakaszában a producerek. Kár, hogy volt, aki komolyan vette a felvetésüket, hisz meglehetősen kisstílű dolog hollókkal eladni Amerika egyik legnagyobb íróját csak azért, mert legismertebb műve A holló címet viseli!
Dicséret illeti viszont az eredeti angol szöveg magyarítóit, akik gyönyörű és ritkán használt magyar szavakat is elővettek a kalapból, talán egyfajta tisztelgésképpen azok előtt, akik annak idején meghallották Poe szövegeinek zeneiségét. Az író zsenijét segítségül hívva Babits Mihály, Pásztor Árpád, Kosztolányi Dezső vagy éppen Szász Károly szavakkal varázsoltak. Tiszta forrásnak számító munkáik fényében ez A holló nem sokat ér.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)