Papp László Nagyváradon: összetartozásunkat a határok sem kérdőjelezhetik meg – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.01.22. 18:40 | Frissítve: 2020.01.23. 16:08
Nagyvárad - Dolgozzunk azon, hogy Európa legsikeresebb régiói közé emeljük térségünket, benne a Partiummal! - fogalmazott Debrecen polgármestere.
Debrecen testvérvárosában, Nagyváradon a Szigligeti Színházban ünnepelték a magyar kultúra napját szerda este.
Papp László Nagyváradon (Fotók: Borsi Balázs)
A gálaesten Halász János debreceni országgyűlési képviselő, a Városok, Falvak Szövetsége elnöke kijelentette, Nagyvárad a magyarság egyik szellemi központja, saját identitással, hagyománnyal és kultúrateremtő energiával, büszke, lokálpatrióta közösséggel.
A honatya emlékeztetett, 2020 a nemzeti összetartozás éve.
„Ez nem csak egy szlogen, hanem tartalommal teli év. Olyan rendezvényekkel, mint amilyen a mai is, mert a nemzeti összetartozás nem csak egy szókapcsolat, hanem egy természetes lelki állapot, ami akkor lesz erős és akkor tud kiteljesedni, ha minél többen, minden magyar időről időre átéli, átélheti” – hangsúlyozta.
Papp László, Debrecen polgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott, kultúránk olyan értékrendet határoz meg számunkra, melynek jegyében értékeinket ápolni, a világot gazdagítani, a következő generációknak pedig átadni kell azt.
Kiemelte, a magyar kultúra legfőbb közvetítője, az anyanyelvünk nem bővül, hanem szűkül. Az elmúlt 25 évben végbement folyamatoknak köszönhetően több, mint egymillióval kevesebben használják a magyar nyelvet a Kárpát-medencében, mint korábban.
Papp László felidézte, hogy
Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője gyermek- és ifjúkorát a debreceni Református Kollégiumban töltötte, a cívisvárosban lett szerelmese a magyar nyelvnek, a költészetnek.
„Kölcsey Ferenc mellett Petőfi, Arany, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Szabó Magda neve kötődik Debrecenhez, de összeköti városainkat Ady, aki mellett a magyar irodalom nagy személyiségeinek sora kapcsolódik Nagyváradhoz. A két város kulturális öröksége központi helyet foglal el a magyar kultúrtörténetben, amelynek ápolása közös felelősségünk” – fogalmazott.
Debrecen polgármestere kiemelte, az ezeréves magyar kultúra keresztény gyökerű és befogadó, s képes az együttműködésre más népekkel, így a románnal is.
„Jó példa erre, hogy Debrecen 1992 óta ápol testvérvárosi kapcsolatot Nagyváraddal, amely idő alatt számtalan kulturális, oktatási, gazdasági kooperáció folyt közöttünk. A legújabb az a közös európai uniós pályázat, amelynek segítségével megújult a színpadtechnika itt a Szigliget Színházban és ebben az évben elkezdjük a debreceni Latinovits Színház, mint kulturális bölcső belsőépítészeti kialakítását. Ez az intézmény terveink szerint, városaink, valamint Magyarország és Erdély között a legfontosabb kulturális összekötő elem lesz, melynek segítségével erősíthetjük a határ két oldalán élők közötti összetartozást” – tette hozzá.
Papp László szerint ahhoz, hogy elérjük a céljainkat, összefogásra van szükség.
„2020 olyan év lesz, amelyben a reménybeli siker, öröm, a munka fáradtsága keveredik majd a történelmi fájdalommal. Nekünk, magyaroknak Trianon traumája, amelynek 100. évfordulójáról emlékezünk meg az idén, csak fontosabbá teszi kulturális értékeink védelmét a Kárpát-medencében. Összetartozásunkat a határok sem kérdőjelezhetik meg.
A történelem nem ért véget 1920. június 4-én, a magyar nemzet nem veszett el. Sőt, ma újra ereje teljében van, és egyre fontosabb szerepet tölt be Európa életében”
- jelentette ki.
Debrecen polgármestere azt kérte a jelenlévőktől, hogy cselekedjenek közösen.
„Dolgozzunk azon, hogy Európa legsikeresebb régiói közé emeljük térségünket, benne a Partiummal! Ebben a munkában számítunk Nagyváradra, és különösen az itteni magyarságra”
- zárta beszédét Papp László.
Cseke Attila Bihar megyei szenátor arról beszélt, az erdélyi, partiumi, bihari, nagyváradi magyaroknak nap mint nap meg kell vívniuk a csatáikat
egy olyan közegben, melyben nemhogy az adott szó, de az írásos egyezség sem számít.
„Mindennek ára van, az itthon maradásnak és az elmenésnek, a kitartásnak és a beolvadásnak, a tenni akarásnak és az önfeladásnak is. De mi azt is tudjuk: megmaradni, a kapott örökséget megvédeni és továbbadni az itthon maradottaknak, nekünk kell. Köszönjük az anyaország kormányának hathatós támogatását – sokat segít a küzdelemben –, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a harcot nekünk kell itthon, nap mint nap, megvívnunk" - hangsúlyozta.
Az ünnepségen átadták a Magyar Kultúráért Díjakat és a Jakobovits Miklós-díjakat, majd Jacobi Viktor Sybill című operettjét láthatta a közönség.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)