Ősbemutatóra érkezik egykori iskolájába a muzsikus
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.10.30. 08:44 | Frissítve: 2014.10.30. 08:44
Debrecen – Az Erkel- és Kossuth-díjas művész estjén muzsikáló tanárok, diákok mellett maga a zeneszerző is színpadra lép.
A nagy művészet mindig egzisztenciális. Létemben érint. Függetlenül a témájától.” – A Debreceni Zenede egykori növendéke, a neves zeneszerző, az Erkel- és Kossuth díjas Jeney Zoltán gondolataival invitálják a szervezők az érdeklődőket a november 11-én, 18 órától rendezendő szerzői estre. A hangversenyen három mű ősbemutatója is elhangzik majd, és Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola művésztanárai, diákjai mellett olyan művészek is színpadra lépnek, mint Matuz István, Kossuth-díjas fuvolaművész, Lukin Zsuzsanna énekművész, vagy maga a szerző, Jeney Zoltán.
A hangversenyre a belépés ingyenes!
Jeney Zoltán, ez az igazán sokoldalú művész 1943-ban Szolnokon született. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult Pongrácz Zoltánnál. Zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferencnél végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd a római Santa Cecilia Akadémián. Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval megalakította az Új Zenei Stúdiót. Egy évvel később Huszárik Zoltán Szinbád című filmjéhez írt zenét. A film nagy sikere után több filmzene komponálására is felkérték. 1972-ben a Magyar Rádió megrendelésére elkészül Alef-Hommage á Schönberg című zenekari darabjával. A művet ugyanabban az évben a Hungaroton is felvette Eötvös Péter vezényletével. 1974-ben az Új Zenei Stúdióval három koncertet adott Párizsban. Az első közös kompozíció Sáry Lászlóval és Vidovszky Lászlóval (Undisturbed címmel) nagy vitát eredményezett a magyar zenei életben. Közel tíz éven keresztül énekelt a gregorián zene előadására alakult Schola Hungarica kórusban, melynek tagjaként 1976-ban bejárta Franciaországot. Két évvel később Görögországban tett látogatása alatt felfedezett egy pseudo modalis skálarendszert, amely két ógörög skálán alapul. A rendszert a To Apollo című himnuszban mutatta be, melyet a Hungaroton első portré lemezén adott ki.
1979-ben a Magyar Műhelytől (Párizsban kiadott Magyar Irodalmi Folyóirat) Kassák-díjat kapott. Luigi Nono meghívta, hogy új magyar zenei koncerteket rendezzen Bartók 100. születésnapja alkalmából Olaszországban. Erkel Ferenc díjat kapott, majd Svédországi turnéja során kilenc koncert alatt harminc művét mutatták be. Több egyetemre meghívták előadóként az Egyesült Államokban, a New York-i Experimental Intermedia Foundation-ben portré koncertet adnak tiszteletére. A Bartók-Pásztory alapítványtól 1988-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta díjat kapott. A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja le, és megválasztották a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökévé. 2001-ben Kossuth–díjjal tüntették ki.
2005-ben elkészült Jeney Zoltán 1987 óta készülő nagyszabású műve, a Halotti szertartás, amelynek ősbemutatójára a Budapesti Őszi Fesztivál keretében került sor a Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével: "A mű szövegkönyve a halotti szertartás középkori menetét követi, de tropus-szerűen 20. századi magyar költemények (Pilinszky, Tandori, Weöres, Orbán Ottó), temetési népénekek és hangszeres betétek is megjelennek benne. Zeneileg a műnek három alapeleme van: az egyik az a 128 hangból álló sor, mely először a művet bevezető mottóban hangzik el, s azután különböző változataival a teljes darabot átszövi. A másik a temetési szertartás gregorián énekanyaga, mely a sokrétű zeneszerzői megmunkálás során azonban teljesen mai hangzásvilágba integrálódik. A harmadik anyag egy hatfokú "pszeudo-modális" hangrendszer, mely először az Apollónhoz című 1978-as művemben jelent meg." – így vall a szerző Halotti szertartás című alkotásáról.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)