Nem nyugdíjas zene, hanem energiabomba: új rockabilly lemez Debrecenből
Szerző: Bögre Zoltán | bogre.zoltan@dehir.hu Közzétéve: 2014.04.01. 09:42 | Frissítve: 2014.04.02. 08:11
Debrecen – Régi zene új köntösben. Magyaros lendülettel porolták le a rockabilly műfajt a debreceni zenészek, akik lassan az egész országot meghódítják.
Négy éve van pályán a Nyughatatlan zenekar. Ez idő alatt már megjelentettek egy nagylemezt, melyen elmondják feketén-fehéren, mit gondolnak az ötvenes évek népszerű műfajáról, s közben egy pillanatnyi önfeledt boldogságot is igyekeznek belecsempészni a szürke hétköznapokba. Kovács Kornéllal, az együttes alapítójával, énekes-gitárosával beszélgettünk.
Dehir.hu: A rockabilly, mint műfaj alapjáraton eléggé nosztalgikus érzéseket sugároz, Miért éppen ezt a zenei utat választottátok?
Kovács Kornél: Nyolc évvel ezelőtt ragadott meg a műfaj, Johnny Cash zenéin keresztül. A róla készült amerikai dráma alapján kezdtem érdeklődni a zenéje iránt, egyre nagyobb hatást gyakorolt rám, inspirált arra, hogy megtanuljak tőle dalokat. Eleinte főleg Cash számait játszottam, csak úgy, a magam szórakoztatására. Amikor 2010-ben megalapítottam a Nyughatatlan zenekart, nem akartam egy "Cash tribute band"-et létrehozni, nem szerettem volna teljes mértékben a stílushoz simulni, éppen ezért próbáltam elültetni az együttesben a korábbi tapasztalataimat, amiket még a rockzenében szereztem. Az első 1-2 évben kísérletezgettem, játszottam például country-ba átdolgozott Depeche Mode-ot is. Egy idő után a zenekar története a saját medrében kezdett folyni, csatlakoztak az énekes lányok, kialakult a zenekar arculata, színpadképe, s ezzel együtt megszületett a zenei hangzás is.
Dehir.hu: Gitárosként nem hiányoznak a keményebb, döngölősebb témák, a súlyosabb dallamok?
Kovács Kornél: Zeneileg 95 százalékban kielégít az, amit most csinálok, a saját dalok, az új lemez és a folyamatos történések, az állandó fellépések. Jól működik minden, de azért ott maradtak bennem azok az ambíciók is, amik a rockzenével kapcsolatosak, ezeknek is igyekszek hódolni. A Kornélkül egy időre mellékvágányra került, az első lemezünk után felbomlott a zenekar, s akkoriban nagyon jól jött a Nyughatatlan. Most úgy állunk, hogy párhuzamosan dolgozok a Kornélküllel, összeraktunk egy lemezre valónyi dalt, próbálkozunk koncertek szervezésével is, előrébb szeretnék lépni ezzel a zenekarral is. Nincs túl nagy átfedés a kettő között, mások a zenészek is, maximum annyi a hasonlóság, hogy a hangzásban nem teszek túl nagy különbséget.
Dehir.hu: Említetted, hogy nagy példaképed Johnny Cash. Mi az, ami a leginkább megfogott téged benne?
Kovács Kornél: Előadóművészként nagy hatást gyakorolt rám. Emberként leginkább a vallásossága, a jelleme, a karakán személyisége, a szerelme iránti hűsége, a töretlen házassága fogott meg. Persze voltak olyan dolgai, amik kevésbé szimpatikusak, de valahol mégis imponált mindaz, amit csinált. Emellett a dalainak hangulata is megérintett, új érzés volt a számomra azokat hallani. 1981-es születésű vagyok, a kilencvenes években kezdtem zenélni, akkoriban a grunge-ban szocializálódtunk, Cash zenéje viszont egy teljes más életérzést hozott, amire talán ki is voltam éhezve, kellett zeneileg valami más.
Dehir: Készül az új nagylemez, amire a korábbinál több saját szerzemény kerül majd fel. Ezek a dalok is követik a műfaj hagyományait, vagy belefér egy kis kísérletezés az együttes életébe?
Kovács Kornél: A zenekarnak saját arculata van, nincs behatárolva, hogy mit kell játszanunk. A hamarosan megjelenő új lemezünkön például van öt saját szerzeményünk, ezek a mi egyéniségünket tükrözik, ráadásul van olyan dal, amit magyarul adunk elő. Mindez összességében kizárja azt, hogy szűkösek legyenek a határok. A korlátok feszegetése egyébként két új dalban is tetten érhető, ezek vidám hangvételűek, ugyanakkor viszont nagyon fontos bennük a vallásos mondanivaló. Zeneileg a refrén teljesen eltér a hagyományos sémától, inkább építkezős, rockos stílusokat lehet felfedezni. Egy másik dalnak kifejezetten "íres" lüktetése van, a refrénje pedig poposnak mondható. Persze azért mindegyikben ott van a country és a zakatolás.
Dehir.hu: Hat taggal álltok ki a színpadra, ehhez viszont nagyfokú összeszokottság kell. Nehéz a rendszeres próbákat összehozni?
Kovács Kornél: Gyakorlatilag nem próbálunk. A zenekarra jellemző, hogy mindenki külön gyakorol, két-három havonta ülünk össze mindannyian. Az egyik énekes lánnyal, Dórával a koncert előtt elpróbáljuk a dalokat. Inkább a vokalistákkal, az énekesekkel szoktunk próbákat tartani. Mivel sokat játszunk, kialakult a repertoár, élnek a dalok, rendszeresen variáljuk ezeket a koncerteken. Érdekes lesz, hogy az új lemezről is játszunk, ezek a számok még kicsit nekünk is újak. Az is egy izgalmasnak ígérkezik, hogy a fellépéseinken megjelenik majd a hegedű, ettől kicsit magyaros lett a dalok hangulata. Vannak tervek, például az is, hogy az új lemez két számához hamarosan új videóklipet is forgatunk majd.
Dehir.hu: Járjátok az országot, fesztiválokon, több városban is játszottatok már. Lehet különbséget tenni a zene fogadtatása, a rajongók reakciója között? Más mondjuk egy debreceni, vagy egy budapesti koncert?
Kovács Kornél: Debrecenben nagyobb a közönségünk, nagyobb volumenű bulikat szoktunk tartani. Legutóbb Pesten is sokan voltak, a fővárosi koncertekkel kapcsolatban mindig van bennünk egy kis félsz, mert nem tudjuk, mire számíthatunk, mennyien lesznek, hogyan fogadnak minket. Az a tapasztalatunk, hogy jól érzi magát a közönség, mert lehet táncolni a zenénkre. A vidéki városokban is próbálkozunk. Nyíregyházán vettük észre, hogy nagyon sok 40-50 év körüli vendég a gyermekét is elhozza magával, s a fiatalok a helyszínen győződnek meg arról, hogy ez nem is nyugdíjas zene, hanem igazi energiabomba.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)