Mit köszönhet Debrecen a Sesztina családnak?
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2019.03.17. 08:25 | Frissítve: 2019.03.19. 08:50
A neves debreceni família leszármazottjával beszélgettünk. Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztina Rickl Máriával is rokonságban áll.
Debrecen történetének egyik igen meghatározó családjára, a Sesztinákra emlékezik idén a város: 200 évvel ezelőtt alapította ugyanis Sesztina János a Piacz utca 1712. szám alatt a belváros emblematikus vaskereskedését. Az üzletet fia, Lajos és unokája, Jenő vitte sikerre, s tette mindenki által ismertté a „Sesztinát”.
Sesztina Jenő, Nagybákay (Rickl) Antal Lajos, Nagybákay (Rickl) Antal Zelmos, Nagybákay (Rickl) Péter. A fotó Hapák J. Fotószalonjában készült
A 150 éve született Sesztina Jenő a város és hazánk legismertebb emberei közé tartozott, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara egyik legelismertebb elnöke volt. Közéleti tevékenysége igen szerteágazó volt: többek között a szegényeket, a kultúrát és a tudományt is segítette.
A nevezetes évforduló kapcsán Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztinát kerestük fel, aki nemcsak a Sesztina család leszármazottja, hanem a Régimódi történet című Szabó Magda regényből is ismert Rickl Máriával is rokonságban áll.
„A gyermektelen Sesztina Jenő 1936-ban örökbe fogadta Piroska nevű testvérének fiát, nagyapámat, Rickl Antal Lajost és fiait, Antal Zelmost, édesapámat és öccsét, Pétert” – emlékezett vissza Nagybákay Krisztina. Sesztina Jenő azt kérte, vegyék fel családnévként az ő előnevét, így lettek Nagybákayak, és a végrendelet szerint a Sesztina cég örökösei.
„A Nagybákay Antal Zelmos családból én és ifjabb testvérem, Antal, gyermekeink és unokáink, a Nagybákay Péter családból Péter özvegye, Icuka és két férjezett leányuk, Erzsébet és Eszter Fruzsina, gyermekeik és unokáik a közvetlen családtagok” – mondta az okleveles vegyészmérnök.
Sokat tettek a városért
Mindkét család, a Sesztina és a Rickl is, Debrecen 19. és 20. századi történelmének több jelentős alakját adta.
Sesztina Lajos és Sesztina Jenő nemcsak vaskereskedők voltak, hanem Debrecen nagyvárossá alakulásának hajtóerői is.
A Rickl család tagjai közül a Rickl fűszer- és drogéria áru kereskedő cég mindenkori tulajdonosai és vezetői is emblematikus alakjai voltak a városnak, akárcsak a Simonffyak, a Várady Szabók, a Csanakok, a Kardosok, a Magosok, a Kaszanyitzkyak, a Münnichek, és ebbe a sorba illik bele Szabó Magda is, aki Debrecen történelmének fontos és érdekes pillanatait megörökítette. „Magda anyai ágon Rickl, apai ágon Szabó rokon” – tette hozzá Nagybákay Krisztina.
E családok a 19. és 20. századi Debrecen társadalmának fejlődésében döntő szerepet játszottak, az iparosodás elősegítésével, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a kultúra alapintézményeinek megszervezésével, patronálásával. Ezen tevékenységek közé tartozik az István Gőzmalom, a Zenede, a Csokonai Színház, a Városi Múzeum Déri Múzeummá alakítása, a Nagyerdő, a vasút, a kisvasút, az egyetem, valamint az iskolák és kereskedelmi iskolák fejlesztése is.
De ami a legfontosabb: a nehéz időkben széles látókörük és kiterjedt hazai s nemzetközi kapcsolatrendszerük alapján a túlélés, a fejlődés eszközeit találták meg a város számára.
„Nem könnyű ilyen múlttal rendelkező családok ifjabb tagjainak megfelelni a családi hagyományoknak és elvárásoknak. Különösen, miután e családok lehetőségeit az ország más tájaihoz hasonlóan Debrecenben is korlátozta a történelem, nemcsak anyagi, hanem minden más értelemben is. A családfők azonban minden időben azt az elvet vallották, bármivel foglalkozol, csináld a tőled telhető legjobban és legtisztességesebben, az eredmény nem fog elmaradni” – emelte ki Nagybákay Krisztina.
Régimódi történet és Tündér Lala
Felmerül a kérdés, hogy másképp olvassa-e az ember Szabó Magda műveit, ha tudja, rokonságban áll a családjával. Nagybákay Krisztina szerint családjuk egyik tagját sem befolyásolta soha ez a tény, az első műve, amelynek olvastán büszkeséget éreztek, a Tündér Lala volt. Az egész család kedvelte a történelmi drámáit és – mint változatlanul Debrecen rajongói – a várossal kapcsolatos műveit.
„Ha visszagondolok, Magdával sem én, sem ifjabb testvérem, Antal nem találkoztunk, csak az esküvőmön és utána nagy ritkán. Nagyapám tartotta a kapcsolatot Magda édesanyjával, Lenke nénivel, az én esküvőm után pedig nagyapámon kívül édesapám tartotta vele a kapcsolatot” – emlékezett vissza a rokon.
Ettől függetlenül az írónő műveit megkapták vagy megvették, és olyan is előfordult, hogy jegyet küldött színházi bemutatóira.
„Érdekes, hogy bár ritkán fordult elő bármely családi összejövetelen, a családhoz tartozás tudat alatt mégis benne volt Magdában, ezt bizonyítja számos műve, nem csak az Ókút és a Régimódi történet”
– emlékezett vissza Nagybákay Krisztina, aki egy levélrészletet is megosztott velünk. „Magda egy rövidke levelében írta meg édesapámnak életfelfogását, melyből sok minden kiderül.”
A levél szövege: „Drága Antal, Nagyobb örömöt nem szerezhettél volna, mint drága kis verseddel és küldeményeddel. Nahát! Ezt érezte lényem osztrák része, mikor a melki apátság nekem valahogy annyira ismerős volt. Mindent archiváltam, őrzi majd halálom után a Debreceni Irodalmi Múzeum. Tudod, egy sóhajjal is megtoldom a rokoni köszönetet: azt, amit Isten segítségével és apám, anyám és férjem szeretete biztonságában létrehoztam, nem lehetett áldozatok nélkül. Nekem egyszerűen nem lehetett magánéletem. Se gyerekem, se rokonaim, se csendes vasárnapom, nem emberi, mit kellett dolgoznom, s nem mindig írógépen: utazva, nyilatkozva, mindig a nyilvánosság előtt, sose családban. Hát legalább a végén érezzük együtt a klán biztonságát. Millió csókkal köszöni leveledet Magda.”
A cívisvárosiak emlékezetében is élénken élnek a Sesztinák
Sesztina Jenő örököseinek, örökbefogadott fiainak, Nagybákay (Rickl) Antalnak és Péternek leszármazottai, valamint rokonaik tudják, hogy Debrecen őrzi és ápolja Sesztina Jenő emlékét, árulta el Nagybákay Krisztina. Hozzátette: őrzik azon üdvözleteket, leveleket, melyeket a Sesztina cég volt munkatársai együtt, évekig, jóformán halálukig mindig küldtek a cég volt tulajdonosainak és vezetőinek. „Nagyapám és fiai minden áldott karácsonykor és húsvétkor kaptak köszöntőlapot, sok-sok aláírással.”
Ezt az elkötelezettséget bizonyítja az is, hogy amikor 2008-ban ellopták a Köztemetőből a Sesztina-kripta mellett felállított régi, öntöttvas síremléket, Sesztina Jánosné Bészler Susanna síremlékét egész Debrecen kereste, számos e-mailt és telefont kaptak ekkor a rokonok.
Míg végül a síremlék feliratos részét meg is találta egy házaspár, így a hiányzó részeket nagy fáradtsággal és költséggel, de pótoltatni tudták, a síremlék pedig ismét áll.
2019-ben esedékes Sesztina Jenő születésének 150. évfordulója. Ehhez kapcsolódóan Nagybákay Krisztina kiemelte: nagyon jólesett neki, hogy a város, a Református Egyház, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Déri Múzeum, a Rotary Club és a Sesztina Galéria azonnal csatlakoztak egy jubileumi rendezvénysorozat közös előkészítéséhez. Nem véletlen ez, hiszen a város megtartotta a Sesztina utca nevét, a Sesztina Ház mögötti területen, a volt vasraktárak helyén épült háztömböt Sesztina Udvarnak nevezték el, tette hozzá a rokon.
Sesztina Jenő érdemeinek és jótéteményeinek sora pedig igen hosszú volt, s nem csak Debrecenre terjedt ki.
Református templomot építtetett Lövőpetriben, s támogatta a kollégiumot, melynek annak idején tanulója volt. Évekig képviselte az országgyűlési felsőházban a vidéki kereskedelmi kamarákat, egyúttal elnöke volt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának,
ahol az egyik konferenciatermet róla nevezték el, és Sesztina-díjat alapítottak.
Mindemellett a Déri gyűjteményének megszerzésében, valamint a múzeum és a Múzeum Baráti Körének fejlesztésében elévülhetetlen érdemei vannak Sesztina Jenőnek. A Rotary Club elnöke volt 1928-tól 1932-ig. „A klub újraalapításának 25 éves évfordulóját is ebben az évben ünneplik, az újra alapításhoz annak idején édesapám biztosította a régi alapítás dokumentumait” – árulta el Nagybákay Krisztina.
A Sesztina család leszármazottja zárószóként kiemelte: biztos abban, hogy „a holtig haza” Debrecenben méltó módon fognak lezajlani a Sesztinákra való megemlékezések.
A Déri Múzeum az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódóan szervez konferenciát: március 29-én, pénteken 14 órától az eseményen Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztina előadását is meghallgathatjuk. Előadása címe: Petőfi kardja és Paskievics csákója – A Rickl család 1848-49-es hagyományai.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
A legismertebb debreceni kereskedő, akinek az ereit szakácsnője vágta fel | 2014.10.21 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)