Minden, amit tudni szeretnénk a közösségi média világáról
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2017.05.25. 08:10 | Frissítve: 2017.05.25. 08:11
Debrecen – Facebook, Instagram, Google, függőség, zaklatás, kényelem: kérdések és válaszok digitális bevándorlóknak és bennszülötteknek.
Néha az lehet az érzésünk, hogy az emberiség életében nemrégiben új időszámítás kezdődött, melynek középpontjában az internet és a közösségi média áll. Nem könnyű eligazodni ebben a világban annak, aki nem a digitális bennszülöttek, hanem a digitális bevándorlók táborába tartozik. Apropó: tudjuk, kikről van szók, kik gyarapítják az első csoport, és kik a második népességét? Ez is kiderült Klausz Melinda új könyvéből. (Korábbi kötetéről, a Közösségi média nagykönyvéről szóló cikkünket itt olvashatják!)
A szerző, aki otthonosan mozog ezen a területen, izgalmas kalandra csábítja az olvasókat, és nagy tapasztalattal vezeti végig a virtuális térben. Klausz Melinda nagy érdeme, hogy élvezetes, szórakoztató stílusban, befogadható módon ír. Remek és érthető példákat sorol, néha pedig még gyakorlatokat is kínál, és ezzel még inkább testközelbe hozza a Facebook, az Instagram és a többi felület intenzív világát. Nem kritika nélkül mutatja meg a közösségi média létrejöttét, működését és hatását, ráadásul teljesen praktikus információkkal is ellátja olvasóit, akik között valószínűleg a digitális bevándorlók lehetnek többen, nem pedig a bennszülöttek…
Nem megy el amellett, hogy itt nyilvánvaló generációs szakadékról is beszélünk: egyszerűen az tény, hogy amikor valaki megszületett, létezett-e már az internet vagy sem, volt-e Iwiw, Facebook stb. Klausz Melinda kitér a konkrét veszélyekre is: zaklatás, közösségimédia-stressz szindróma, adatvédelem. Ez utóbbi azért is izgalmas, mert alapvetően mi magunk fogadunk el olyan szabályokat azzal, hogy használjuk a Facebook vagy a Google szolgáltatásait, hogy ezáltal nyitott könyvvé tesszük az életünket számukra.
Mi a közösségi média? Hogy működik? Hogyan leszünk függők? Hogy lehet az, hogy az internet “tudja”, mi érdekel minket? Mi alapján követnek a hirdetések? Tényleg függő a gyerekünk? Hogy van az, hogy amikor kirándulunk, akkor is csak azt figyeli a telefonján, melyik haverja mit néz és mit lájkol éppen? Miért jó megosztani és mikor nem kellene? Le tudjuk magunkat törölni a netről? El tudunk tűnni, ha akarunk? És ha meghalunk, akkor mi lesz velünk és a virtuális térben hagyott információinkkal, üzeneteinkkel, életünkkel? Ez is előkerül a könyvben, amiben az álhírekről, az adatlopásról, a chatrobotokról is olvashatunk – az egészet egy okos, logikus rendszerbe foglalva.
Az is nagyon szimpatikus, hogy nem marad meg a kötet a problémák felvetésénél és vázolásánál, nagyon sokszor mintákat, megoldásokat ajánl, amikkel akár a laikus is megerősítheti magát. Aki pedig azt hitte, hogy mindent tudott erről a területről – mindent, vagy majdnem mindent… –, az is meggyőződhet arról, hogy még több elemből áll, még összetettebb ez a valóság, mint gondolta volna.
Megosztok, tehát vagyok – hasznos könyv. Vigyék haza – és megosztani ezt tényleg ér…
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)