Megelevenedik az ötvenhatos suhancok világa
Szerző: Mikula Szilvia | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.07.06. 08:24 | Frissítve: 2017.07.24. 17:00
Debrecen – Hiánypótló tanulmánykötet igyekszik közelebb hozni a fiatalsághoz az 1956-os eseményeket.
Az 1956-os forradalom- és szabadságharcról néhányunknak ugyan vannak emlékei, a fiatalság azonban leginkább a történelemórákon szerezhet tudomást a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről.
A Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozat keretében jelent meg egy hiánypótló tanulmánykötet ’56, te suhanc címmel, melynek kiindulópontja a 2006-ban megjelent 13 nap remény című, 100 filmet tartalmazó katalógus volt. A korszakjelző címet Déry Tibor egyik esszéje ihlette, melyben pozitív jelentéstartalom párosul a zsarnoksággal, a tankokkal szembeszálló ifjú „suhancokhoz”.
A mostani vállalkozás – tíz év eltelte után – kiemelt, 1956 és 2016 közötti filmek részletes ismertetésével igyekszik körüljárni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakemberei összesen 65 játékfilm, animáció és tévéfilm különböző szempontú megközelítésével elemzik a témát. A húsz szerző 35 tanulmánya a múlt bizonyos olvasatát tükrözi, többek között olyan neves alkotásokat bemutatva, mint Sándor Pál: Szerencsés Dániel, Goda Krisztina: Szabadság, szerelem, vagy Bokor Attila: 56 csepp vér című filmjei.
A kötet két fő egységre és egy filmográfiai leírásra tagolódik. Az Ifjú szívekben félek fejezet huszonöt tanulmánya kifejezetten egy-egy alkotásra koncentrál, és a fikciós filmek keletkezéstörténetét, műfaji, stilisztikai és tematikai jellegzetességeit mutatja be. A második rész a Háromszínű horizont címet kapta, melyben tíz esszé járja körül az ötvenhatos filmek különböző szegmenseit: a műfaji kereteket, a jelképeket, az ifjúsági szubkultúrát, a szovjetábrázolást, vagy éppen a zenei világot. A filmográfiai leírás 127 olyan alkotás rövid ismertetését tartalmazza, amelyek 1956 és 2016 között keletkeztek. Vannak közöttük egész estés, rövid és dokumentum-játékfilmek, animációs, kísérleti és tévéfilmek egyaránt, melyek megtekintése közelebb vihet bennünket a múlt megismeréséhez.
A tanulmánykötet főszerkesztője, Szűk Balázs mellett olyan elismert szerzők írásait olvashatjuk, mint a Balázs Béla-díjas Gelencsér Gábor, Győry Zsolt, Hirsch Tibor, vagy Sára Sándor. A debreceni kötődésűek közül érdemes megemlíteni Beretvás Gábor, Buka László, Szabó Elemér, nem utolsósorban pedig a Dehir.hu munkatársának, Magyar Evelinnek a nevét, aki a kötet legfiatalabb szerzője is egyben.
Magyar Evelin szavaival élve, a tanulmánykötet olvasói – amellett, hogy az ötvenhatos filmek egy egyfajta olvasatát kapják kézhez – egy olyan országba nyerhetnek bepillantást, „ahol az életben maradás érdekében mindenki igyekszik meghunyászkodni”.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)