Már tíz éve “deszkáznak” Debrecenben: ismét nagy fesztivál lesz
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.02.23. 15:24 | Frissítve: 2016.02.23. 16:22
Debrecen – Az ország legjelentősebb kortárs drámafesztiválját húsvét előtt rendezik meg. Egy hétig minden a kortárs drámákról szól a Csokonaiban és környékén.
A kortárs és a színház kifejezetten vonzó kombináció is lehet. Debrecenben tíz éve az: idén már a tizedik, tehát jubileumi Deszka fesztivált rendezi meg a 150 éves évfordulóját ünneplő Csokonai Színház. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a közönség kedveli ezt a rendezvényt, ahol bele lehet kóstolni a határon túli és inneni magyar drámatermés javába. Az előadások jókora érdeklődés mellett mennek, vannak olyan darabok, melyekre szinte pillanatok alatt elfogy minden jegy. A Deszkát idén március 18. és 25. között rendezik meg.
A programsorozatot sajtótájékoztató előzte meg február 23-án, melyen Ráckevei Anna, a színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető mellett részt vett Debrecen alpolgármestere, Komolay Szabolcs is.
Az alpolgármester kitért a kezdetekre, amikor 2006-ban elindult ez a program a drámaírók és színpadi szerzők kerekasztalának rendezvényeként. Mint felidézte, az elmúlt évtizedben több mint 200 előadást láthattak a nézők, s ahogy kitért rá, a városvezetés akkor is fontosnak tartotta és most is fontosnak tartja a támogatását. A Deszka folyamatosan gazdagodott: 2014-ben a Gördeszkával, ami a legfiatalabb nézőket szólította meg, idén pedig az Ugródeszkával, melynek keretében – mint erre később Ráckevei Anna is utalt – a budapesti, a kaposvári és a marosvásárhelyi színházi egyetemek végzősei is bemutatkozhatnak a közönségnek. Az igazgató asszony fontosnak tartotta megemlíteni a társművészetek jelenlétét is a Deszkán: mint mondta, idén a színházat 1987 óta fotózó Máthé András alkotásaiból nyílik tárlat Álomkerülők címmel.
Gemza Péter a válogatás kapcsán elmondta, hogy az elmúlt évben nagyon sok kortárs drámából született előadás, jobbnál jobb produkciókat láttak – konkrétan több mint száz előadás! – azaz, ígéretes lesz az idei fesztivál is.
Ahogy a tájékoztatón elhangzott: a kortárs drámák seregszemléje idén is arra törekszik, hogy bemutassa a legfrissebb és leginspirálóbb színházi előadásokat. A nagyszínpadi zenés gyerekdarabtól a társulat által improvizált, a színpadon vagy épp blogbejegyzésekből születő szövegekig, a már klasszikusnak tekinthető kortárs drámától a legújabb formai-nyelvi kísérletekig sokféle stílus és irányzat megjelenik a jubileumi Deszka kínálatában. Összesen 17 előadás alkotja a Deszka felnőtt programját, 8 gyerek- és ifjúsági előadás lesz (Gördeszka).
A válogatás a teljes Kárpát-medencére kiterjedt, így a végső programban négy romániai, egy szerbiai és egy szlovákiai kortárs magyar szerzőjű előadás is bekerült az anyaországból érkező tizenhárom vidéki és tíz fővárosi produkció mellé.
Van egy közönsége a Deszkának, sok néző már nagyon várja a fesztivált – hangzott el. Bár a legtöbb magyar drámából nem nagyszínpadi előadás születik, így is 4-5 ezer nézővel számolnak a szervezők (mint az újságírói kérdésre elhangzott). A jegyárak 800 és 4500 forint között mozognak és a közönség az eddigi tapasztalatok alapján kedveli a szakmai beszélgetéseket is. Mint elhangzott: a „házi bölcsek” vezetésével itt kapnak értékes szakmai visszajelzést az egyes produkciók, és itt lehet megismerkedni az előadások létrejöttének titkaival. A “házi bölcsek” a jubileumi Deszkán Árkosi Árpád rendező, Láposi Terka színházpedagógus, Nánay István kritikus, egyetemi tanár, Térey János író, költő, drámaíró, és Zsigmond Andrea kritikus lesznek.
Már a fesztivál programjának válogatása során nyilvánvalóvá vált, hogy idén a képzőművészeti aspektusokról, a mozgókép erőteljes befolyásáról, a női sors kérdéseiről, a kivándorlás, vagy a rendszerváltozás témaköréről számos előadás esetében hangsúlyozottan érdemes beszélni - az alkotók jelenlétében. Mert ami egy kortárs drámafesztiválon a legfontosabb: az élő szerzőkkel is a szakmai beszélgetéseken találkozhatnak az érdeklődők.
A meghívott darabok talán minden eddiginél intenzívebben reagálnak jelen világunkra, mindennapjaink közéleti, társadalmi történéseire. Hogyan mesélhető el a színház eszközeivel a kivándorlás? Hajdú Szabolcs új rendezése, az Ernelláék Farkaséknál és a blogbejegyzésekből született Diggerdrájver járja körül azt, ami a témában egyáltalán elmondható.
A szabadkai Kosztálányi Dezső Színház Exodusa sem ad megnyugtató választ azokra a kérdésekre, nevezetesen a menekültválságra, amely Európát és Magyarországot bő fél éve foglalkoztatják, a közbeszédet szinte kizárólagosan tematizálják.
A jelen és a közelmúlt történéseire reflektáló előadások közül a válogatók két debreceni író tollából született előadást is kiemelkedőnek találtak. Az olaszliszkai tragédiát feldolgozó Borbély Szilárd drámát a Katona József Színház előadásában (Az Olaszliszkai) és a Forte Társulat legújabb darabját (A te országod). Ez utóbbi Tar Sándor novelláinak Keresztury Tibor (a debreceni Alföld folyóirat egykori szerkesztője) által színpadra átdolgozott szövegei mentén enged bepillantást a reménytelen és kiúttalan világba, a rendszerváltás veszteseinek életébe.
Megindító női történetek sorát láthatja majd a közönség Deszkán. Az Egyasszony nem a gyerek elvesztéséről szól, hanem egy nőről, aki az együttérzéstől és megértéstől mentes férfivilágban próbálja megtalálni a túlélés útjait, mert végtelenül egyedül maradt.”- írja a monodrámáról egyik méltatója. A szabadságról, a fiatalságról, az örök szerelemről, a korlátok nélküli szabadság veszélyeiről is felvet kérdéseket a Vidnyánszky Attila rendezte Psyché, míg Katona Gábor előadása a tragikus sorsú szobrásznő, Camille Claudel életének legfontosabb epizódjaira építve mutatja be egy olyan ember sorsát, akinek egész létezését a mindenáron alkotni akarás határozta meg. A Bartis Attila regényből készült Nyugalom érzelmileg kívánja megérinteni nézőjét: érzelmeket, erotikát, humort, zenét, szövevényes cselekményt, valamint anya-fiú, nő-férfi kapcsolatokat mutat be a szétesés, a szexualitás viszonylatában.
Debrecenben debütál Spiró György új darabja a Helló, dr. Mengele!, amelyet tavaly az évad legjobb magyar drámájának választott a Színházi Dramaturgok Céhe. A darabot ősbemutatóként a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata vitte színre tavaly májusban, Lendvai Zoltán rendezésében. A társulat a fesztivál ötödik napján érkezik Debrecenbe.
A szakmai programok keretében két jubileum találkozik: Debrecen kőszínházának százötvenedik évadát és a Deszka megrendezésének tizedik alkalmát együtt ünnepeli a szakma és a közönség. Ennek jegyében – ahogy már jeleztük – a fesztivál megnyitóját Máthé András „Álomkergetők” című színházi fotó-kiállításának, a keddi estét az 1990-es évek kortárs magyar ősbemutatóinak, a péntek délutánt pedig a Ruszt József debreceni éveire való emlékezésnek szentelik a szervezők.
Ráckevei Anna kitért arra is, hogy az utolsó estén – mivel húsvét előtt leszünk – Pál István Szalonna és bandájának családi muzsikájával várják a közönséget.
PROGRAMOK:
MÁRCIUS 18., péntek
16 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház: PARTI NAGY LAJOS: MAYA HAJÓJA.
A Stúdió K Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház közös produkciója); rendező: Fodor Tamás – (Gördeszka, bábelőadás) A Maya hajója a Stúdió K művészetpedagógiai koncepciók mentén létrejövő gyerekelőadásainak sorába illeszkedik. Ezek ismérve, hogy képzőművészeti alkotások, jelen esetben Picasso festményei ihlették őket, melyek azonban nem csupán díszítőelemként szerepelnek bennük, hanem szerves részét képezik mind a dramaturgiának, mind pedig a színpadi látványnak.
18 óra, Víg Kamaraszínház: CAMILLE
Csokonai Színház, rendező: Katona Gábor. Az előadás a tragikus sorsú szobrásznő, Camille Claudel életének legfontosabb epizódjaira építve mutatja be egy olyan ember sorsát, akinek egész létezését a mindenáron alkotni akarás határozta meg. Tizenkilenc évesen megismerkedett a nála több mint húsz évvel idősebb szobrászgéniusszal, Auguste Rodinnel. Ezzel a találkozással egy évtizedig tartó, szenvedélyes szerelem vette kezdetét.
20 óra, Csokonai Színház: SZÁLINGER BALÁZS: BECSVÖLGYE
Pécsi Nemzeti Színház, rendező: Anger Zsolt. Fiatal idegenek érkeznek egy kis zalai faluba. Nem dolgozni, hanem pihenni. Aztán mégis munkába állnak. A szélhámosok ugyanis egy helyi idős párban meglátják a tökéletes áldozatokat. A becsvölgyi konyhaasztal egy szempillantás alatt nagy játszmák sakktáblája lesz: elrabolt és megveretett vállalkozó, Ukrajnába eladott terepjáró, megvásárolt ügyész, telefonban zokogó titkárnő, egy kis drogcsempészet… és máris izgalmasabb színeket vesz föl az élet! A két pár között mély barátság kezd kialakulni, és mindezt érdeklődve figyeli a néma falu és a csodálatos nyugat-dunántúli táj. Egy pusztuló, mégis életteli világról szóló történet humorral és szeretettel – nem a vidéken, a vidékkel nevetünk.
MÁRCIUS 19., szombat
10 óra, Vojtina Bábszínház: MARKÓ RÓBERT: AZ ÚJ NAGYI
Vaskakas Bábszínház, Győr, rendező : Kuthy Ágnes (Gördeszka, bábelőadás). Megindítóan szép történet egy kislányról és a nagymamájáról: mesés utazásokról, múltról és jövőről, egymásért való felelősségünkről.
15 óra, Víg Kamaraszínház: PINTÉR BÉLA: A SÜTEMÉNYEK KIRÁLYNŐJE
Színház- és Filmművészeti Egyetem (IV. éves rendező szakos hallgató vizsgaelőadása), rendező: Markó Róbert e.h. Ugródeszka, családi tündérdráma. "Családi tündérdráma Kosár Erika hetedik születésnapjára, Pintér Béla kultikus előadásának megrázó erejű szövegkönyve alapján. Mert mindenhol jó, de legjobb otthon.
17.30, Horváth Árpád Stúdió: EGRESSY ZOLTÁN: 4 x 100
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem – Stúdió Színház, rendező: Sebestyén Aba. Ugródeszka, vígjáték. Egy gyúró, egy edzőnő és négy futónő. „Nem győzni kell, hanem legyőzni! Ez a sport.” A magyar nemzeti női futóváltó tagjai versenyre készülnek. Számtalan viszonyt látunk, és számtalan viszály bontakozik ki. Küzdelem férfi és nő, nő és nő között, vetélytársak és bajtársak között, céljaink és csalódásaink között. Mennyit ér a nemzeti öntudat? Van manapság, ami nem eladó? Egyáltalán, sikerül megfutni a szintet? És mi van, ha nem? Az igazi verseny az öltözőben dől el.
19.30, Horváth Árpád Stúdiószínház: KIS GERGELY MÁTÉ: A JEGESMEDVE
SZFE, Csokonai Színház. Egy történet Nagy László Zsolt életéről és csodálatos haláláról. "Ez a történet Laciról szól, a barátomról, akivel közösen készítettünk egy előadást Lacikáról, egy igazi kisfiúról Romániából, aki a korlát szélén egyensúlyozott a lépcsőházban. Laci ezt a kisfiút játszotta, mikor színpadra lépett Szegeden, a zsinagógában. Lacika megcsúszott, leesett a mélybe, angyalka lett és fölröpült az égbe."
21 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad: WEÖRES SÁNDOR: PSYCHÉ
A Gyulai Várszínház, a Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Színház közös produkciója, rendező: Vidnyánszky Attila. Ugródeszka, színmű. Lázadás, szabadság, szerelem. Ami egyszerre fölszabadító és halálos, szárnyakat ad és összetör, elpusztít. Ezekről szól a ódó és szertelen Psyché. öres Sándor művészetének megfejthetetlen titoktára ez, amelynek buja és szemérmes erotikája magával ragadó, mélységes emberismerete lenyűgöző. Ebbe a költői világba vezet a Nemzeti Színházban készült előadás, amelynek szabadtéri verzióját Vidnyánszky Attila kaposvári színészosztálya 2015 nyarán nagy sikerrel mutatta be a Gyulai Várszínházban.
MÁRCIUS 20., vasárnap
10 óra, Vojtina Bábszínház: GIMESI DÓRA: TÜNDÉR BALLONKABÁTBAN
Ciróka Bábszínház, Kecskemét, rendező: Kuthy Ágnes. Gördeszka, zenés bábjáték. A mese főhőse Léna, a tündérkislány, akit mindennél jobban érdekelnek az emberek. Tündértársai hiába hívják virágot bontani tavasszal, ő inkább az emberek játszóterén hintázik. Itt ismerkedik meg egy elálló fülű, szemüveges kisfiúval. Léna meglepve tapasztalja, hogy a kisfiú látja őt. Életre szóló barátság szövődik közöttük ott, a hintán…
18 és 21 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház: KÁRPÁTI PÉTER ÉS A TÁRSULAT: KÉT NŐ
Trafó–Füge Produkió - Titkos Társulat, rendező: Kárpáti Péter. "Előadásunk mikroszkóp alatt született. Improvizációk és mozgásanalízis alapján. A szöveget nem rögzítettük, minden este egy új utazás. Lélektani krimi, amiben a tettes az áldozat. Nincs bűn, de nincs megbocsátás se. Van viszont meg-nem-értés minden mennyiségben, és láthatatlan, gyengéd erőszak. Egy csecsemő, egy macska, egy kóbor kutya, egy pár a Tűzoltó utcából, és egy másik pár, Észak-Norvégiából."
20 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad: TASNÁDI István H.v Kleist műve alapján: KÖZELLENSÉG
Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, rendező: Sztarenki Pál. A történet – mint mindig – egyszerű, és mindennapi kérdésfelvetéssel indul: hol a határ? A tizenhatodik század dereka táján élt Brandenburgban egy Kohlhaas Mihály nevű lókereskedő. Egy derék, becsületes, jogkövető állampolgár, aki hitt az államban, a jogbiztonságban, abban, hogy helye van ebben a világban, hiszen elfogadja annak szabályait. Aztán súlyos sérelem éri, amikor a Brandenburg és a Szászország határán a jogra hivatkozva elkobozzák tőle két gyönyörű fekete lovát. S mivel Kohlhaas Mihály sehol nem talál jogorvoslatot, kénytelen átlépni minden határt (amennyiben meghatározható: hol a határ?), s a maga öntörvényű módján keresni igazságát…
22 óra, Víg Kamara: Csokonai Színház, Nagyszínpad: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN: RÜKVERC
Thália Színház, Kassa, Rendező: Czajlik József. A színmű nagyon pontos és alapos látlelete – egy ember életén keresztül – régiónk jelenének és félmúltjának. A darab tizennégy jeleneten keresztül követi végig a főhős, az örök vesztes prototípusaként is jellemezhető Vidra Zsolt életét, méghozzá leleményes módon fordított időrendben, a haláltól a születésig. A kétezres évek eleje és az 1950-es évek közötti időszak társadalmi jelenségei, hatvan év tükröződik Vidra Zsolt apró örömökből és hatalmas kudarcokból álló életében.
22 óra: Vojtina Bábszínház: TAR SÁNDOR-KERESZTURY TIBOR: A TE ORSZÁGOD
Forte Társulat, Budapest, rendező: Horváth Csaba. Tar Sándor novelláiból írta és színpadra alkalmazta: Keresztury Tibor. A brutálisan nyers, realisztikus eseményeket költői víziókká oldó előadás a Forte Társulat már megszokott kreatív energiája és radikális színpadi eszköztára révén olyan erővel rántja be a nézőt a mindenkori alullévők világába, hogy hatása alól egykönnyen aligha szabadulhatunk.
MÁRCIUS 21., hétfő
11 óra, Horváth Árpád Stúdió: PASS ANDREA: ÚJVILÁG
Mentőcsónak Egység-Füge Produkció, r.: Pass Andrea. Gördeszka, ifjúsági előadás. Történetünk Magyarországon játszódik, a múltszázadban, abban a korban, amikor még a szélsőjobboldali fiatalokat többnyire csak skinheadeknek hívták. Az őket képviselő szereplőink nem fognak cigányozni vagy ilyesmi, odafigyelnek arra, hogy mit mondanak, ahogy felnőtt szereplőink is megfontolják, hogy mikor szóljanak közbe. Főszereplőnk, Kata, a 16 éves lázadó kamasz, szülei válását követően a korábbi gazdag környezetből egy lakótelepre kerül, ahol számára ellenséges fiatalok élnek. Kiderül, hogy az eleinte ijesztő srácok bármikor bármiben segítenek a családfő nélkül maradt lánynak. A sorsában rokon, érzelmileg sebzett három fiatal egymásra talál.
18 óra, Víg Kamaraszínház: JELES ANDRÁS: JÓZSEF ÉS TESTVÉREI
Mesebolt Bábszínház (Szombathely) és a Kőszegi Várszínház közös, felnőtteknek szóló produkciója, r. : Jeles András. A „Parasztbiblia”, ez a modern kori szentkönyvtöredék, amelynek szellemében a „József és testvérei” című novella és színdarab íródott, naiv és kimondatlan megváltáshitével felemelő, humorral teli, lebilincselő olvasmány. …De mit jelent ez a „naiv és kimondatlan megváltás-hit”? Hát nem mást és nem kevesebbet, mint azt, hogy az ember kozmikus származását fel nem ismerő (sőt: letagadó és elrejtő) világgal szembehelyezkedik, kijelenti, hogy a világ egységes, tehát ismét egybe kell forrnia.
20 óra, Csokonai Színház, Nagyszínpad: A MAGYAR FAUST
Csokonai Színház, Debrecen, rendezte : Árkosi Árpád. Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a 16. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés Hatvani István debreceni professzorhoz kötődik. Hatvani teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben. A tehetséges fiatal tudósnak professzori állást kínált fel több külföldi egyetem is, ő mégis a Debreceni Református Kollégiumot választotta.
MÁRCIUS 22., kedd
15 óra, Vojtina Bábszínház: SZÁLINGER BALÁZS: RIGÓCSŐR KIRÁLY
Vojtina Bábszínház, Debrecen, r.: Veres András. Gördeszka, bábelőadás. Rögös út vezet az igaz szerelemhez, különösen, ha valaki a világ legválogatósabb királylányának próbálja elnyerni a kezét. Hát még, ha ez a valaki - finoman szólva - nem a legdélcegebb dalia! Ebből nem lehet más, csak bonyodalom! Mi lakik a rátarti királylány szívében? Mi a fontosabb, a szépség vagy a belső értékek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásunk, bábok, élő emberek, gondolatok és érzések segítségével.
9.30, Csokonai Színház: VERONA 1301
Csokonai Színház, Debrecen, rendezte: Madák Zsuzsanna. Osztálytermi színházi nevelési előadás. „Mi a név? Mit rózsának hivunk, / Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. / Ha Rómeót nem hívják Rómeónak, / Szakasztott oly tökéletes marad / Akármi néven…” – dühöng tehetetlenségében Júlia az erkélyen. A tizenhárom éves lány most tapasztalja meg a generációkon keresztül hagyományozott gyűlölet képtelenségét. Hiszen neve miatt gyűlölnie kellene azt a fiút, akibe pár órája beleszeretett. A fiatalok képtelenek elfogadni a családjaik által támasztott normát. Nem akarják gyűlölni, akit gyűlölniük kellene, és nem akarják összekötni az életüket azzal, akit nem szeretnek.
16.30, Csokonai Színház, nagyszínpad: SPIRÓ GYÖRGY: HELLO, DR MENGELE!
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, rendező: Lendvai Zoltán. Lénárd Sándor (1910-1972) sokoldalú egyéniség, egy modernkori polihisztor volt. A teljes európai kultúra birtoklója, orvos, író, zenész, műfordító, költő és nyelvzseni egy személyben. A második világháború idején a fasizmus elől Brazíliába menekült. Az emigrációban több fontos munkája mellett latin nyelvre fordította a Micimackót, és hatalmas összeget nyert egy televíziós Bach-vetélkedőn. Ezt a felbecsülhetetlen szellemi értéket képviselő gondolkodót, a hatvanas évek elején, azzal a képtelen váddal illették, hogy ő doktor Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa. Spiró György ezt a pokoli, ám valóságos élettörténetet sötét komédiában fogalmazta meg, melynek valamennyi szereplőjét valós személy ihlette.
22 óra, Horváth Árpád Stúdiószínház: SZÍJÁRTÓ TÍMEA-ALETTA: AZ ESET
Szigligeti Színház, Nagyvárad, rendező: Sardar Tagirovsky. Az eset története egy roskatag erdélyi faluban játszódik, ahol az emberi kapcsolatokat elválaszthatatlanul árnyákolja be az érzelmi és az anyagi szegénység. Szíjártó szövegének érdekes újdonsága nem a témában rejlik, hanem a párbeszédek drámai szépségében, melyek a régió eltűnőben lévő nyelvjárásában íródtak. A fiatal drámaíró, Szíjártó Tímea-Aletta Az eset szövegével a dráMÁzat II. pályázat Debüt kategóriájának győztese lett. A drámapályázatot a nagyváradi Szigligeti Színház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház közösen hirdette meg.
MÁRCIUS 23., szerda
10 óra, Vojtina Bábszínház: MARKÓ RÓBERT: A KIRÁLYKISASSZONY, AKINEK NEM VOLT BIRODALMA
Kabóca Bábszínház, Veszprém, r.: Tengely Gábor. Animációs játék, Gördeszka. Igaz történet királyfiakról, pónilovakról és udvari bolondokról; kastélyokról, tortákról meg koronázásijelvény-készletekről. Leginkább, persze, Lenke királykisasszonyról, akinek nem volt birodalma.
18.00, 20.00, Horváth Árpád Stúdió: HAJDU SZABOLCS: ERNELLÁÉK FARKASÉKNÁL
Maladype Színház, rendező: Hajdu Szabolcs. Ernella, Albert és 10 éves kislányuk, Laura a jobb megélhetés reményében elhagyják az országot, de Skóciában nem boldogulnak, és hazajönnek. Az éjszaka közepén beállítanak Ernella nővéréhez, Eszterhez. Eszter és családja, a férj, Farkas és 5 éves kisfiuk, Brúnó, jobb egzisztenciális körülmények között élnek, mint Ernelláék, akik a külföldi munkából semmit sem tudtak félretenni, és mostanra minden tartalékukat felélték. A két család között soha nem volt igazi összhang, de ezt csak Eszterék érzik, Ernelláék szeretnek Eszteréknél lenni, pedig jóformán semmiben sem értenek egyet. A kérdés, hogy a két család, Eszterék albérletében, hogyan és meddig tudja elviselni egymást...
20.00, Nagyszínpad: BARTIS ATTILA: A NYUGALOM
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendező: Radu Afrim. A nyugalom című regény és a szintén Bartis Attila által jegyzett Anyám, Kleopátra című színdarab ötvözéséből született meg egy újabb dramatizált színpadi változat a marosvásárhelyi próbafolyamat során. Az előadás – cenzúra nélkül kezelve a regény nyelvezetét – a marosvásárhelyi származású szerző által teremtett világ szereplőit vonultatja fel. Az irodalmilag igen értékes realista szöveg tipikusan afrimi hangulatban a misztikumnak, az efemer létezés groteszkségének, az emberi kapcsolatok törékenységének ad helyet. Az előadásnak nem célja a tabudöntögetés; érzelmileg kívánja megérinteni nézőjét: érzelmeket, erotikát, humort, zenét, szövevényes cselekményt, valamint anya-fiú, nő-férfi kapcsolatokat mutat be a szétesés, a szexualitás viszonylatában. Az érzelmileg felforgató előadás a nézői értelmezést, gondolkodást provokálja.
22.00, Víg Kamaraszínház: TOLNAI SZABOLCS ÉS A TÁRSULAT: EXODUS
Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, rendező: Tolnai Szabolcs. Szembesülés a mindenkori archetipikus történettel: az exodusszal, az otthonaikat elhagyó, új lehetőségeket kereső emberek valóságával.
MÁRCIUS 24., csütörtök
10 óra, Vojtina Bábszínház: BAGOSSY LÁSZLÓ: A SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR.
Csiky Gergely Színház, Kaposvár, r.: Váradi Szabolcs. A Sötétben látó tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki… Tündérmese kicsiknek és kicsit nagyobbaknak, szóval mindenkinek.
17.00, Víg Kamaraszínház: PÉTERFY NOVÁK ÉVA-TASNÁDI ISTVÁN: EGYASSZONY
FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda, rendező: Paczolay Béla "Forszírozott, rohamos szülés során mentálisan sérült csecsemő.” Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól ezt a diagnózist kapta, akinek megmutatta egyre súlyosabb állapotba kerülő kislányát, a pár hónapos Zsuzsit. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig ez a színházi előadás. Az Egyasszony igaz történet az élet fájdalmas titkairól, amelyekről nem szokás beszélni. Tragikus és egyben felemelő példázat, melynek különlegessége, hogy bár a rettenetet beszéli el, mégis rendíthetetlen életöröm sugárzik belőle.
19 óra, Csokonai Színház, nagyszínpad: BORBÉLY SZILÁRD: AZ OLASZLISZKAI
Katona József Színház, Budapest, rendező: Máté Gábor. „A kibeszéletlen, feldolgozatlan, morális felelősségvállalás nélkül tovább görgetett ügyek súlya ránk nehezedik” – nyilatkozta Borbély Szilárd 2006-ban, az olaszliszkai lincselés évében, majd 2011-ben megírta Az olaszliszkait. A görög tragédiák formáját idéző darab egyik történetszála a lincselést, a másik a kelet-európai vidéki zsidóság eltűnésének mozzanatait dolgozza fel – hogy aztán tágabban is foglalkozzon a mai magyar társadalom állapotával. A lincselés története több ponton, elsősorban a gyilkosság brutalitását illetően összecseng Borbély Szilárd személyes tragédiájával: szülei 2000 karácsonyán rablótámadás áldozatai lettek, édesanyját megölték, édesapját súlyosan bántalmazták. Borbély Szilárd 2014-ben meghalt, öngyilkossága mélyen megrázta a magyar irodalmi és közéletet. Az előadás szövegkönyve Borbély Szilárd drámáinak, verseinek, prózai műveinek és nyilatkozatainak, illetve a bírósági tárgyalások jegyzőkönyveinek felhasználásával készült.
21.30, Horváth Árpád Stúdiószínház: DIGGERDRÁJVER
Örkény István Színház, Budapest, rendező: Bagossy László. Az előadás szövegét Diggerdriver blogjának felhasználásával szerkesztette: Bagossy László és Epres Attila. „Nehézgépkezelő vagyok. Közérthetőbben: markológépes. Itt Londonban: digger driver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek, és tisztességes fizetést találni magamnak... Amikor az ember elhagyja a hazáját, az olyan, mint amikor elválik attól a nőtől, akinek elrebegte a „boldogító igen”-t, aztán a válás után valahogy egy hülye kurva lett. Vannak jó válások, és örök-harag válások. Aztán ugye szeretjük magunkat a válás után kihasznált, átvert áldozatnak tekinteni és szeretjük ezt mindenkinek elmesélni… ”
MÁRCIUS 25. péntek
17.00, Víg Kamaraszínpad: TÜNET EGYÜTTES: SÓVIRÁG – AVAGY A LÉTEZÉS EUFÓRIÁJA
Tünet Együttes, rendező: Szabó Réka. Egy 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő és egy fiatal táncosnő duettje.
EGYÉB PROGRAMOK
Március 18, 17.20: Máthé András : Álomkergetők. Csokonai Színház, Nézőtéri büfé
A szakmai beszélgetések kezdési időpontjai :
márc. 19-én, 20-án, 23-án és 24-én : 11 óra 30 perc
21-én : 14 óra 30 perckor
22-én : 12 óra
25-én : 11 óra
Helyszín : Balett-terem
március 22. 19.30, Víg Kamaraszínházíí. Csokonai történetek 6.
Ünnepi találkozás Garaczi Lászlóval, Parti Nagy Lajossal, Darvasi Lászlóval, Hamvai Kornéllal, Háy Jánossal, Pinczés Istvánnal és Dobák Líviával. Az 1990-től 2001-ig tartó időszak egészen különleges volt a Csokonai Színház életében. Ekkoriban kezdte pályáját egy sor fiatal író, akikből azóta a magyar irodalom meghatározó személyiségei váltak. Az ő színházi szövegeik a Csokonai Színház Pinczés István által kialakított stúdiószínpadán találkozhattak először a közönséggel. Itt volt Garaczi László Imoga és Fesd feketére!, Parti Nagy Lajos Ibusár, Darvasi László Vizsgálat a rózsák ügyében, Szív Ernő estéje, Bolond Helga és Argentína, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, valamint Háy János A Gézagyerek című műveinek bemutatója. Borbély Szilárd is itt tarthatta élete első színházi premierjét 1999-ben a [kamera.man] című művével.
A mából visszatekintve bízvást állíthatjuk, hogy az ősbemutatók ezen kivételes sorozata alapozta meg a Csokonai Színház máig tartó elkötelezettségét a kortárs magyar drámák folyamatos bemutatása és műsoron tartása mellett, és közvetve ennek köszönhető az is, hogy 2007-ben a Deszka Fesztivál természetes otthonra lelt Debrecenben.
Az álló és mozgóképekkel illusztrált múltidéző beszélgetés résztvevői az előadások szerzői és szereplői mellett Dobák Lívia dramaturg és Pinczés István rendező. A házigazda Ráckevei Anna és Csikos Sándor.
Pál István Szalonna és bandája
március 25. 19 óra, Nagyszínpad
családi muzsika
W.H. Formáció: Shakespeare: Szonettek és dalok
március 24. 22. Víg Kamaraszínpad
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)