Könyv jelent meg a Köztársaság téri pártszékház 1956-os ostromáról
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.10.30. 06:27 | Frissítve: 2012.10.30. 06:27
Budapest - Megjelent Tulipán Éva Szigorúan ellenőrzött emlékezet - A Köztársaság téri ostrom 1956-ban című kötete a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és az Argumentum Kiadó gondozásában.
A szerző, aki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója, rámutatott: a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Köztársaság téri budapesti pártbizottságának 1956. október 30-i ostroma a forradalom és szabadságharc egyik legellentmondásosabb epizódja, amely "a mai napig megterheli a társadalmi emlékezetet". A könyv első fejezete arról szól, miként használta fel a kádári megtorlás propagandája szimbólumként a Köztársaság téri pártszékház ostromát, a Kádár-rendszerben ugyanis az egész forradalmat a Köztársaság téri aznapi véres események általuk felrajzolt képével kívánták azonosítani.
Tulipán Éva felhívta a figyelmet: a Köztársaság téri ostrom paradox módon éppen a nyugati riporterek által készített gazdag film- és képanyagnak is köszönhette későbbi jelentőségét, mert az országban körbeutaztatott, az "ellenforradalom" rémtetteiből készült tablókon számos fénykép Köztársaság téri jeleneteket ábrázolt, és a Nagy Imre-per vádlottjait is az itt készült jelenetek levetítésével igyekeztek - nem sikertelenül - megtörni.
A szerző kiemelte: kutatásai során több, a Köztársaság térrel kapcsolatos perben olyan adatokra bukkant, amelyek a jegyzőkönyvek manipulálására és a vizsgálati szakaszban tudatmódosító szerek alkalmazására engednek következtetni. Ezek arra mutatnak rá, hogyan tettek eleget a vizsgálati és jogszolgáltatási szervek az eljárások menetébe és végkifejletébe beavatkozó állampárt megrendeléseinek.
Elmondta, a Köztársaság téri épület jelentőségét mutatja, hogy a pártbizottság tevékenységének megerősítésére olyan prominens politikust rendeltek, mint Gerő Ernő, az MDP volt első titkára, aki szovjet páncélkocsin jutott el az épületbe a forradalom napjaiban.
A történész szólt arról is, hogy az ostrom kezdetekor a pártbizottság védői - tévedésből vagy árulásra gyanakodva - az épületből a térre kifutó társaikra lőttek, a sebesültek mentését ugyanakkor a pártházból leadott lövésekkel akadályozták.
A későbbiekben a lincselések áldozataként számon tartott védők közül néhányan szinte biztosan az ostrom során lelték halálukat. Minden bizonnyal több védő vesztette tehát életét a fegyveres konfliktus során, és kevesebb lincselés következtében, mint ahogyan azt a Kádár-rendszerbeli feldolgozások láttatták - összegezte.
Kitért arra is, hogy Mező Imre, a budapesti pártbizottság első titkárának halálát egyetlen lövés okozta, ami az épületen belül érhette.
Tulipán Éva kutatásai szerint minden alapot nélkülöz az a Kádár-rendszerben terjesztett híresztelés, miszerint Papp József katonatisztnek kitépték a szívét. A Kádár-rendszer hősi halottainak történetei problematikusak, a körülményeket sok esetben nem tisztázták eléggé, vagy éppen meghamisították - állapította meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)