Gonosz tündérnek lenni menő – Csipkerózsika kicsit másképp
Szerző: Zsupos Ágnes | zsupos.agnes@debrecenradiofm95.hu Közzétéve: 2014.06.15. 11:07 | Frissítve: 2014.06.16. 09:22
Újhullám sodorja el az új Disney-generációt. A Demóna sokkal több, mint egy újabb, sablonos remake. Kiskapu egy alternatív mese elbeszéléséhez. Kritika.
A történet szerint Demóna – a világ legerősebb tündére – különös és ember számára ijesztő lények otthonának őrzője. Szükség is van rá, ugyanis a szomszéd kastélyban lakó kapzsi király a varázslények földjét is szeretné megkaparintani. Még mielőtt kiéleződne az emberek és lények közötti végtelennek tűnő harc, Demóna megismerkedik egy fiúval, akivel hamar egymásba szeretnek. Viszont ahogy kamasszá cseperednek a fiú összetöri a szívét, és megindul a bosszúhadjárat a szélhámos udvarló ellen. Az első „megcsalástól” kezdve őrületes eposzi történetmesélés kezdődik, olyan tempóban, amit akár általános iskolás gyermekünk is élvezettel tud követni. De ettől függetlenül a felnőtt néző számára sem megterhelő, ha néhány dolgot a szájába rágnak a készítők.
Aki nem látta az előzetest, vagy a plakátok alapján sem azonosította be sikerrel, hogy Angelina Jolie az aki Csipkerózsikát elátkozza, annak szerencsére csak a film első harminc perce után fog feltűnni, milyen mesébe is csöppent pontosan. Rendhagyó – és talán még el sem mesélt – módon most megismerjük a gonoszt, aki mégis csak egy érző lény. Mint egy hiteles bírósági tárgyaláson, az esküdtek között ücsörögve igyekszik a néző minden oldalról megvizsgálni az ügyet, hiszen most látja a fantáziaszülte előzményeket, amiből eddig kimaradt. Demóna ugyanis azért átkozza el a király újszülött lányát, mert a király valójában az exe, aki átvágta. Arról nem is beszélve, hogy a pasas sok megbocsáthatatlan bűnt is elkövetett, amelyek után igazán nem nehéz együtt érezni az átkozódó boszorkával. Valószínűleg ennél kevesebbel be se érné a néző, minthogy örök bánatra kárhoztassa a fickót, aki azt hazudta neki: szereti. Mindezt természetesen a hatalom és vagyon érdekében. Ilyen lenne az ember?
A Disney stílusára olyan nagyon jellemző jegyek előkerülnek itt is, noha nem egy tündérmese cukormázas takarásában látjuk az egészet. Például a történet nem bonyolítja azzal az eseményeket, hogy a fekete és fehér között keressen árnyalatnyi különbségeket. Van a jó, és van a rossz. A két tábort képviselik az ártatlanok és a romlottak. Egész pontosan a varázslények és az emberek. A Disney mesék morális és erkölcsi mondanivalójáról szinte minden esetben lehetne vitatkozni. A Demóna épp azzal próbálkozik, hogy a elhitesse velünk: a rossz is lehet jó. Csak jobban meg kellene nézni, mit miért tesz az illető. Meg az sem árt, ha később megbánja tetteit, még ha visszavonni már nem is tudja. Ezekben a mesékben viszont az ember kivétel nélkül az igazi rossz forrása. (Kivéve persze, ha a tündérek világában nőtt fel, mint Csipkerózsika, aki nem láthatott emiatt negatív iránymutatást.) Önző, kapzsi, elfogult, gyilkos, aki elpusztítja ami az útjába áll. Még lehetne sorolni azokat a jelzőket, amit az emberiségre aggat a film. Nem is maga a Demóna, hiszen az adaptáció levakarhatatlan tartozéka az, hogy az eredeti történet felállását lehet lineárisan vagy flash-back szerűen elmesélni, a szerepek akkor is szerepek maradnak. A kérdés csak az, kinek szurkolunk.
Csipkerózsika a filmben megnyugtató módon csak mellékszereplő, aki kelléke a stábnak, mert sajnos nélküle nem működne a sztori. Elle Fanning állandó, romlatlan bazsalygása, Angleina Jolie rezdületlen dühe és rezignáltsága nem ad sokat a színészi teljesítményekhez. Az egyetlen tisztán szórakoztató jelenség a vásznon Holló, akit Sam Riley játszik. Sikerrel vesz néhány megmosolyogtató poént, és amilyen sötét és tragikus a történet, annyira segít ezen árnyalni komolytalan szolgajellemével.
A látványvilág és a történetvezetés fantasztikus, ehhez nincs mit hozzátenni. A tündérvilág lényei, a dimbes-dombos táj és a hatalmas vár olyan látványosra sikerültek, hogy az ember elfelejti becsukni a száját ámulás közben. De nem csak apró, fénylő, szikrázó tündérek és más varázslatok vannak, amik gyönyörködtetik a szemet. Feltűnik egy hatalmas sárkány is a lezárásban, ami – ha a Hobbit szörnyetegét nem is szárnyalja túl – elképesztően jól sikerült. Viszont felesleg narrációból sincs hiány sajnos. Ami arra enged következtetni, hogy a készítők nagyon alulértékelik a mai gyerekeket. A ritmus éppen jó, de mindent nem kellene elmagyarázni, hiszen a film legalapvetőbb tézise is arról szól, amit látok az elbeszél. Ilyen módon tehát nincs szükség felesleges beszédre, amit a képhez társítanak. Érdemes lenne legközelebb jobban megbízni a modern gyereknézők értelmi képességeiben. Félrevezető benne sok tanítás is, mint például: az igaz szerelem nem létezik. Talán ezzel igyekeznek korrigálni a régóta elferdített képet a lányokban arról, milyennek kell lennie a hercegnek? Szerelmi happy end ugyanis nincs. Még az is bebizonyosodik, hogy minden pasi üres, együgyű, és valószínűleg – ahogy ezt két kísérlet is bizonyította – nem képesek szeretni. Az sem utolsó tanács, hogy ne kezdj ki a femme fatale exeddel, mert még lehet, hogy az életedre tör. El tud durvulni egy csúnya szakítás, s ennek jó alaposan a végére is a jár az alkotás.
Összességében egy nagyon szórakoztató, könnyed modern tanmese ez a film, amire nagyon megéri elvinni az egész családot. Ha más nem, a vizuális élmény meg a színorgia megbékíti azokat, akik a történetet kicsit butácskának találják.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: június 18-ig 18.15 és 20 órai, június 26-tól július 2-ig pedig 15.45 órai kezdettel. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu. A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft 2D – 860 Ft 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D – 1090 Ft
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)