Felforrósította a hangulatot Debrecenben is a rockzenész, aki civilben tűzoltó
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.17. 12:10 | Frissítve: 2015.04.18. 01:01
Debrecen – Gitározik és dalokat is ír. A hétköznapokban a lánglovagok közé tartozik, a színpadon pedig a szabadságról énekel Tony.
Szatmári Antal, aki Hajdúnánásról érkezett a Kedv, remények, trillák pályázatra Ady Endre és József Attila versének megzenésítésével lépett a közönség elé. Nagyon laza volt, mégis szerény, és elképesztően könnyedén vette az akadályokat. A közönség nagy tapssal értékelte a produkcióját, a zsűri pedig a legjobb zeneszerzőnek járó díjjal.
Dehir.hu: Tudjuk, hogy nem most először, nem emiatt a pályázat miatt vettél gitárt a kezedve először. Mióta tart ez a szerelem? Hogyan kezdtél el zenélni?
Szatmári Antal: 14 éves koromban kezdődött, amikor a szüleimtől kaptam egy gitárt az általános iskolai ballagásomra. Elkezdtem tanulni, bár nem tanártól, hanem könyvekből és barátoktól. Aztán bevettek egy helyi hardcore bandába, ahol még csak zöldfülűként próbáltam bevinni valami sajátot a nagyok közé... Közben szépen beleszerettem az élő zenébe. Sok koncertre jártam, ahol magamba szívtam az életérzést. Elkezdtem írni saját dalokat is, de akkoriban nem mertem megmutatni senkinek. Később megismerkedtem Hudák Tamással, akivel első pillanatra remekül megértettük egymást a zenében, sok dalunk született, és ezek olyan jól sikerültek, hogy elhatároztuk, csinálunk egy bandát.. Így indult el a KülönKiadás.
Dehir.hu: Gitározol, énekelsz, dalokat írsz: melyik vagy inkább? Melyik a valódi éned? Vagy ezeket nem lehet egymástól elválasztani?
Szatmári Antal: A három dolog egyszerre mozgat. Szeretek dalt írni. Úgy gondolom ugyanakkor, reális, ha belátom, hogy nem vagyok sem jó gitáros, sem profi énekes, de azt hiszem, ha a saját dalaimat játszom, akkor képviselhetek bizonyos értékeket. Remélem, tényleg így van.
Dehir.hu: Egy kisvárosban, Hajdúnáson élsz, ahonnan egészen szép sikereket aratott zenekarod, a KülönKiadás. Hol, s merre, milyen közönség előtt szoktatok játszani? Mi a célotok? Hova szeretnétek eljutni?
Szatmári Antal: Mondanom sem kell, hogy egy nagyvárosban mennyivel könnyebb elindulni, talpon maradni. Ugyanakkor az is igaz, hogy mi nagyon sok segítséget kapunk itthon, és nagyon jó érzés, hogy szeretnek bennünket. Mindenképp szeretnénk az országban minél több emberhez eljutni, minél többször fellépni, tanulni, fejlődni. Még a nyár előtt szeretnénk forgatni egy videóklipet.
Dehir.hu: Ahhoz, hogy igazán sikeresek legyetek, el kellene hagyni a városotokat? Vagy a debreceni Tankcsapda, és a pécsi Kispál meg a 30y után jön a nánási KülönKiadás?
Szatmári Antal: Sokat jelentene, ha Debrecenben is meg tudnánk vetni a lábunkat, és kialakulna egy stabil közönségünk, lennének, akik ismerik a dalainkat. De ha egy nagyobb zenekarral beütne egy-két mini turné, az is fantasztikus volna. Úgy gondolom, vannak olyan dalaink, amelyeknek a minősége és milyensége is megengedné, hogy a rádiók játsszák. Már nagyon várjuk ezt a pillanatot...
Dehir.hu: Mit szólt a zenekar, amikor mondtad, hogy te most itt önállóan fogsz elindulni?
Szatmári Antal: A srácok a bandában elismerik, és támogatják az önálló munkásságomat. Nagyon jó barátok vagyunk. Biztos vagyok benne, hogy párhuzamosan lehet erre a két dologra koncentrálni, sőt tudják egymást segíteni és erősíteni.
Dehir.hu: Miért pont Ady és miért pont József Attila?
Szatmári Antal: A versek mindig közel álltak hozzám, már a gyerekkortól kezdve. Könnyű volt őket befogadni, megérteni, elemezni. Érzéseket kaptam belőlük. Mindig csodálattal adóztam a nagy költők előtt, amiért ki tudják tenni a lelküket az asztalra, vagy épp az enyémet szedik darabokra, majd rakják össze. S hogy miért Ady Endre és József Attila? Nagy kedvenceim mindketten, szeretem a képeket, amiket használnak. A ritmusvilága, a dallama a verseiknek szinte mutatják az utat a megzenésítéshez.
Dehir.hu: Szeretsz verset olvasni? Hogy állsz a kortárs költőkkel?
Szatmári Antal: Nagy kedvencem Grecsó Krisztián, aki az írás mellett fantasztikus verseket is ír. Úgy gondolom, nagyszerű költőket találhatunk a zenészek között is, hiszen ha meghallgatunk egy dalt Lovasi András, Kiss Tibor vagy Szabó Balázs tollából- torkából, egyértelműen verseket, ráadásul nagyszerű verseket élvezhetünk...
Dehir.hu: Mivel telnek a hétköznapjaid? Mivel foglalkozol a civil életedben?
Szatmári Antal: Együtt élek a 12 éves nagy fiammal, aki büszkén támogat a zenélésben. Egyébként tűzoltó vagyok. Kicsit talán fura, de mindkettő én vagyok. A szigorú szabályok között dolgozó tűzoltó, és a szabadságról éneklő zenész is... Végül is mindkettővel segítek az embereknek.
Dehir.hu: Elárulod, mik a közelebbi és távolabbi terveid?
Szatmári Antal: A zenekarral klipet forgatunk a közeljövőben, és szeretnénk új dalokat felvenni stúdióban, és persze minél többet fellépni! Keressük és várjuk a lehetőségeket. Aki kíváncsi ránk, az egyébként megtalál bennünket a közösségi és a videófeltöltő oldalakon. Az önálló műsorom pedig még alakul, saját dalok és versek egyaránt lesznek benne. A következő egy-két hétben felvételeket fogok készíteni, és megy fel az anyag internetre, ahol a Dehir.hu olvasói is megtalálhatnak majd – Szatmári Tony néven...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)