Ezren mozizhatnak egyszerre Debrecenben
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2018.09.02. 09:20 | Frissítve: 2018.09.04. 08:10
Debrecen – Minden esély megvan rá, hogy itt legyen az új Nemes Jeles-film legnagyobb magyarországi vetítése.
Fejér Tamás rajong a moziért. S nem csak azért, mert történetesen egy moziban – az Apollóban – dolgozik. Szereti a filmeket, szívesen foglalkozik emberekkel, emellett pedig vonzzák a kihívások is. Amikor átvette az Apolló vezetését, nagyon nagy energiákkal vágott a munkába, aminek meg is lett a gyümölcse: rövid idő alatt megtöbbszörözte a nézőszámot. Míg 2013-ban 28 ezren, addig 2016-ban és 2017-ben már több mint 80 ezren váltottak jegyet a filmszínházba.
Hatalmas tömeg látta három éve a Saul fiát
Dehir.hu: Milyen látogatottságra számítanak idén?
Fejér Tamás: Becsléseink szerint valamivel 90 ezer néző alatt állunk meg, nagy lesz az öröm, ha sikerül. A tavalyi évben egyébként a mozit érintő, és a tervezettnél tovább tartó felújítási munkálatok miatt valamivel közel két hónapig zárva tartottunk, de még így hoztuk a számokat, és több, mint 80 ezer nézőt tudtunk fogadni, amit én sikernek élek meg.
Dehir.hu: Debrecenben jó helyzetben vannak a nézők: nagyon sok a premier előtti vetítés, a közönségtalálkozó. Mitől függ, hogy sikerül-e ilyen programokat a városba hozni?
Fejér Tamás: A legtöbb hazai gyártású film esetében igyekszünk meghívni az alkotókat premieridőszakban egy közönségtalálkozóval egybekötött díszelőadásra. Van, hogy ha a forgalmazó maga ajánlja fel a lehetőséget, de persze gyakran nekünk kell házalnunk a szándékkal. Vannak olyan személyesebb, kevésbé grandiózus vállalkozások, melyeknél úgy ítéljük meg, hogy nem lenne a közönség számára elég vonzó egy közönségtalálkozó, olyankor inkább elállunk a lehetőségtől. Ez a veszély főleg akkor áll fenn, ha a nyári uborkaszezonba próbálunk programot szervezni. Az alkotóknak és nekünk, a szervezőknek sem kellemes szellős sorok előtt megjelenni egy-egy ilyen alkalmon.
Dehir.hu: Tudja, az utóbbi években hány ilyen rendhagyó mozizásra hívták a nézőket?
Fejér Tamás: Ha megnézzük a tavalyi és az idei évet, rengeteg ilyen alkalmon vehettek részt nézőink. 2017-ben premier vagy premier előtti időszakban vendégül láttuk a Kojot, a Kincsem, az 1945, a Testről és lélekről, a Hetedik alabárdos, a Budapest Noir és az Életem legrosszabb napja című filmek alkotóit. Hazai tematikájú filmfesztiválunkon, a Magyar Filmszüreten (amelyet ebben az évben második ízben rendeztünk meg) A lovasíjász, a Soul Exodus, A martfűi rém és az Ernelláék Farkaséknál alkotóit sikerült megnyerni a fesztiválon való részvételben. Mivel a fesztivál tematikája szerint mindig az előző év filmtermését dolgozza fel, így többen közülük már másodízben jártak nálunk, a megelőző év premier-közönségtalálkozóját követően.
Az idei, 2018-as évben
eddig itt jártak A hentes, a kurva és a félszemű, a Vándorszínészek, a Genezis, a Legjobb úton című filmek alkotói,
de már itt van a küszöbön az utolsó négy hónapra legalább öt premiervetítés és beszélgetés. Az idei Magyar Filmszüreten igazi kavalkád volt. Filmesek minden mennyiségben: A Nyilas Misi egy napja, az Ultra, a Brazilok, az Egy szerelem gasztronómiája, Az állampolgár és a Jupiter Holdja mellett ismét eljöttek hozzánk az 1945 és a Kojot alkotói, de még a Testről és lélekről kapcsán is sikerült beszélgetést szervezni zárásként a közönséggel.
Mondanom sem kell, hogy a közönségtalálkozók zöme telt házzal fut, tehát rendkívül nagy az igény Debrecenben a filmes kultúra effajta megvillanására.
Dehir.hu: Hihetetlen, de már három éve annak, hogy Debrecenben tartották a Saul fia legnagyobb magyarországi előadását. Eleve nem is az Apollóba, hanem a Kölcseybe kezdték szervezni?
Fejér Tamás: Kezdetben az Apolló mozi legnagyobb terme volt a helyszín, ide szervezünk minden filmes közönségtalálkozót. Az alkotókat még a cannes-i díj előtt kötöttük le az alkalomra, mikor még szinte semmit nem tudtunk a filmről. Miután a film óriásit nyert a fesztiválon, elszabadult a jótékony pokol, és bár bizonyos szempontból idegen volt kilépni a mozi falai közül, nem tehettük meg közel 700 emberrel, hogy lemaradjanak a beszélgetésről. Átszerveztük a Kölcsey Központ Nagytermébe, ahol végül közel 850 ember mozizott egy időben. Természetesen nem szeretném érdemteleníti a többi kulturális beállítottságú várost sem, akár Szegeden, Szombathelyen vagy Budapesten is összegyűlt volna ennyi néző egyszerre a film és az alkotók kedvéért, viszont ennek a feltételeit az országban csak mi teremtettük meg azzal, hogy a vetítést nem hagyományos módon egy konferencia központba vittük át.
Dehir.hu: Nem volt kockázatos vállalkozás, hogy mi van, ha nem tódulnak be a nézők és ott lesz egy nagy, félig teli, de inkább félig üres nézőtér?
Fejér Tamás: Nem is tudnám másként csinálni ezt az egyébként fárasztó, és bizonyos szempontból heti hét napos szakmát, ha nem szeretném a nézőinket, és nem az ő érdeküket tartanám szem előtt. Muszáj volt ezt a kivételes lehetőséget biztosítani a lehető legtöbb érdeklődő számára.
Emberemlékezet óta nem nyert akkorát magyar film, mint 3 éve Cannes-ban, és nem tudhattuk, milyen dicső folytatást kap a történet a Golden Globe és Oscar-díjakkal.
Így ha végül „csak” 400 néző lett volna kíváncsi erre a beszélgetésre, azt sem éltem volna meg teljes kudarcként. Nyilván örülök, hogy az érdeklődés felért a Kölcsey monumentális méreteihez azokban az időkben, amikor ekkora embertömeget mozifilm már nagyon régen nem húzott be a négy fal közé.
Dehir.hu: Most hasonló programot szervez, ami szintén Nemes Jeles Lászlóhoz kötődik. Véletlen ez?
Fejér Tamás: Szinte már a Saul fia bemutatójakor tudtuk, hogy a rendező egy új film előkészítésén fáradozik. Mint kiderült, ez az alkotás a Napszállta címet viseli. Ahogy egyszer közelebb kerültünk ahhoz, hogy az utómunkálatok is véget érjenek, már
folyamatosan rajta voltam, hogy minél hamarabb leköthessünk egy díszelőadást Debrecenbe.
Ez elé csupán annyi nehézség gördült, hogy a film 35 mm-es szalagra forgott, és a rendező ragaszkodott hozzá, hogy csak azokon a helyszíneken lehessen premier előtti vetítés, ahol ilyen kópiáról, arra alkalmas vetítőgéppel láthatja a közönség a filmet. A mi még működő 35 mm-es gépünk a 74 fős Soós Imre-teremben van beüzemelve, így mi ebből a körből kiestünk. Maradt tehát a digitális vetítőgép digitális kópiával, és a Kölcsey Központ természetesen. Mivel egész Debrecenben csak a Főnix Rendezvényszervezőnek van mai mozifilmkópiákhoz alkalmas vetítőgépe (egy a szabadtéri színpadon, három az Apolló moziban), de egyik sem mobilis, ezért azt is bérelnünk kell majd, de van ezzel foglalkozó cég az országban több is, és jó kapcsolatot ápolunk velük. Három éve is hasonlóan dolgoztunk a Saul fia vetítésén.
Dehir.hu: Mikor láthatjuk a Napszálltát?
Fejér Tamás: A film hivatalos premierhetében, szeptember 28-án, 18 órakor. A nézőtér ezúttal ezer fő befogadására alkalmas lesz, így minden esély megvan rá, hogy a Napszálltából is Debrecen városa tartsa meg Magyarország legnagyobb vetítését.
Dehir.hu: A Saul fia vetítése után nagyon sokan ott maradtak a beszélgetésen. Most mi lesz a program?
Fejér Tamás: A forgatókönyv szinte minden pontjában megegyezik majd a három évvel ezelőttivel. A filmvetítést követően a közönség találkozhat az alkotókkal. Az Oscar-díjas rendező, Nemes Jeles László biztos résztvevője a programnak, rajta kívül várhatóan érkezik Jakab Juli, a film főszereplője is. További résztvevőkről egyelőre nem tudok, de
a folyamatosan frissülő Facebook eseményünkben mindenről tájékoztatjuk a nézőket.
A moderátor ismét Heller Zsolt esszéista, folkesztéta lesz, akinek már van tapasztalata abban, hogy miként kérdezzen a vizionárius rendezőtől.
Dehir.hu: Mit érdemes tudni erről az új filmről? Kinek ajánlja? Miért ne maradjunk le róla?
Fejér Tamás: Noha a történetről egyelőre még a leírás és az előzetesek alapján nem sokat tudni, rendkívül érdekfeszítő a filmet körbelengő hangulat. A főszereplő Leiter Írisz (Jakab Juli megformálásában) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchiába, hogy eltávozott szülei legendás kalapboltjában kapjon munkát. A film a béke utolsó napjaiban játszódik 1913 nyarán, szűk egy évvel azelőtt, hogy az I. világháború hosszú évekre beárnyékolta volna Európát. Igazi szuperprodukcióról beszélünk magyar léptékkel mérve, majdnem 3 milliárd forintból forgott a mű, amelyből a filmalap 1,6 milliárd forintos támogatást vállalt. Rengeteg korhű díszlet és kosztüm alkalmazásával, gyönyörű képeken keresztül csodálhatjuk meg az 1913-as állapotokba visszaszabott Budapestet.
Miután a Cannes-i filmfesztiválra még nem készült el a film, így nevezni sem tudták, ott nem szerepelhetett. De a hasonlóan rangos Velencei Filmfesztiválon már beválogatták a versenyprogramba, ahol
olyan rendezőkkel verseng Nemes Jeles, mint a Coen testvérek, Alfonso Cuarón vagy Damien Chazelle.
Szeptember végén a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is versenyzik, tehát önmagában ez a két fesztiválrészvétel is garancia arra, hogy minőségi film született. Biztos vagyok benne, hogy érkezni fognak a további fesztiválrészvételek is.
Úgy gondolom, hogy mindenki, aki egy kicsit is vonzódik a magyar filmek iránt, jelen kell, hogy legyen ezen az eseményen, hiszen nem csak egy kiváló filmet láthatunk akár ezer fő társaságában, de élőben láthatunk és beszélgethetünk egy nagyjátékfilmes, Oscar-díjas rendezővel. Óriási dolog ez nem csupán a helyi filmművészet, de a város életében is.
Cím | dátum |
---|---|
Újra trendi lett moziba járni Debrecenben | 2017.01.16 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)