A Gulag virágait a stúdiószínházban láthatja a debreceni közönség
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.01.23. 09:02 | Frissítve: 2017.01.23. 09:02
Debrecen – Korábban betegség miatt elmaradt, kedden azonban megnézhetjük a Nemzeti Színház vendégelőadását a stúdióban.
A Nemzeti Pódium estek sorozatban láthatja a debreceni közönség Földes László, azaz Hobo estjét. A Gulág virágai versek, novellák, történetek, dalok segítségével idézi fel a földi poklot. A Gulag gyűjtőnév: az ártatlan milliókat – köztük sok százezer magyart is elnyelő és megsemmisítő – szovjet munkatáborokat nevezték így. S a táborokban született művészeti alkotásokat nevezi Hobo a „Gulag virágainak”.
Mint Hobo felidézte, az ezredforduló környékén a Ghymes zenekarral együttműködve a Don-kanyarban maradt katonák emlékére megírta a Bakaballadát. „Észre se vették, ami nem nagy baj, megesik. A holokausztot komoly művekben dolgozták fel világszerte és itthon, más magyar történelmi eseményekről is komoly, nagyszerű művek születtek, de a Gulagról alig valami. Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során. Szóval a téma elhanyagoltsága miatt is fogtam neki, hogy a Gulagról írjak.”
A Vidnyánszky Attila által rendezett előadás a második világháborúban a szovjetek által megszállt területen született fiú történetén és sorsán keresztül mutatja be a Gulag életének egy szeletét: az 1960-as években járunk, Brezsnyev idejében. A Perm-36-os lágerben november 7-i ünnepségre készülnek (a fiatalabbak kedvéért: ez volt Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja). A rabokat felszólítják: szereplőként vagy szerzőként vegyenek részt a műsorban. Vagyis éltessék azt a rendszert, amely őket rabságban tartja – hátborzongató abszurditás. A kultúrfelelős és a tangóharmonikás egy barakkban tartja a szereplőválogatást, és itt folyik a beérkezett írások felolvasása, szelektálása, és szól a zene. Végül a díszelőadás is itt kezdődik el
További részletek, fotók és szereposztás itt, a Csokonai Színház honlapján olvasható.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)