A Duna Worldön láthatjuk a debreceni filmet a nagy világégés emlékműveiről – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.06.01. 10:54 | Frissítve: 2016.06.02. 15:55
Debrecen - Dédapáink története elevenedik meg a Debrecen Televízió új dokumentumfilmjében, mely már díjat is kapott.
Az első világháborús emlékhelyekről és a hozzájuk kötődő közösségek emlékezetéről forgatott kétrészes dokumentumfilmet a Debrecen Televízió Büszkébben tűrni másnál címmel. Mivel a film a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült el, a közmédia mutatja be. Mégpedig a Duna World. A két részt június 2-án, csütörtökön 18 órától láthatják egymás után, a filmet június 3-án, pénteken 7 óra 45-től megismétli a Duna World.
A Büszkébben tűrni másnál nemrégiben megkapta első filmszemlés díját is. A Szombathelyi Médiaközpont által megrendezett III. Savaria Filmszemlén a dokumentumfilmek kategória harmadik helyezettjének járó díjat ítélte a zsűri a Debrecen Televízió filmjének.
„Magyarnak lenni annyi, mint büszkébben tűrni másnál!” A felirat a gödöllői Grassalkovich-kastély melletti parkban álló első világháborús emlékmű talapzatán olvasható, megörökítve azok emlékét, akik vérüket adták a hazáért. Emléktáblák az ország szinte valamennyi (3154) településén találhatók, a köztéri szobrok száma azonban alig haladja meg az ötszázat, pedig már az első világháború alatt, 1917-ben törvényt, 1922-ben rendeletet hoztak az emlékhelyek állításról.
Míg a hősök előtt tisztelgő emlékhelyek kialakítása több hullámban történt, a második világháborút a rombolás ideje követte ezen a téren. A Tisza-szobor 1945-ös ledöntése után egymást érték a szobordöntések. Több mint száz első világháborús emlékművet semmisítettek meg, és helyükre a „felszabadító szovjet katonák tiszteletére” emeltek szobrokat. Változást az 1989-es rendszerváltás hozott. Újraállították a világháborús szobrokat, 2001-ben pedig újra törvénybe iktatták a hősök napját, mely május első vasárnapja. Ezt követően emlékhely-állítási hullám indult el. A Debrecen Televízió kétrészes alkotása egy-egy kiválasztott szobor, emlékhely kapcsán mutatja be azt a fájdalmat, veszteséget, melyet meg kellett élniük a közösségeknek. A film felidézi, milyen hatást gyakorolt Magyarországra a több mint félmillió katona halálát hozó első világháború, és miért volt fontos a közösségek számára az emlékhelyek építése. Egy-egy kőbe, márványba vésett név mögött megbújó történetek bontakoznak ki a mai rokonok, leszármazottak emlékein keresztül.
„Nagy sikere volt az útszéli keresztfákról készített, Keresztfához megyek című dokumentum-filmsorozatunknak. Amikor azt a filmet forgattuk, azt tapasztaltuk az ország számos helyén, hogy rendkívül sok első háborús emlékmű van. Ezek ráadásul kidolgozottabbak, mint a második világháborús emlékművek, heroikusabbak, jobban mutatják a szenvedést. Innen jött az ötlet, s persze világégés századik évfordulója adta az apropót” – nyilatkozta korábban a filmről Széles Tamás rendező.
Több mint ezer ilyen emlékmű van az országban, mindet bemutatni persze egyetlen filmben nem lehetett. A készítők olyan emlékműveket kerestek, melyek felállításáról voltak archív felvételek, s melyeknek van önálló, egyedi története, „sztorija”.
A filmet Széles Tamás rendezte, Vojtkó Ferenc volt a forgatókönyvíró, ő végezte el a kutatás nagy részét is, Renyó Norbert vezető operatőr mellett Máthé Gábor és Török János dolgozott még operatőrként a filmen. A vágásért Kapusi József felelt, az animációkért pedig Andriska János, a főcímzenét pedig Pikó Sándor szerezte.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)