Véget ért a hajdú-bihariak Bocskai-zarándoklata
Szerző: hajdunanas.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.02.24. 17:06 | Frissítve: 2015.02.24. 17:06
Debrecen – Többek között Nagyváradra is ellátogattak a zarándokok. A főbb állomásokon Bocskai István fejedelem emléke előtt tisztelegtek.
Évtizedes hagyományt ápolnak a hajdúvárosok, amikor Bocskai István temetésének évfordulója környékén felkeresik és leróják kegyeletüket a Bocskaihoz fűződő településeken.
Az idei zarándokutat, melyhez 14 fős küldöttség csatlakozott, most is Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere vezette. Vele tartott Tasi Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke, Ménes Andrea, Vámospércs polgármestere, Sőrés István, Hajdúböszörmény alpolgármestere, valamint több önkormányzati képviselő és két református lelkész is.
Az első út Kassára vezetett, ahol megkoszorúzták a Bocskai domborművet, ezt követően Kolozsvárra indultak a fejedelem szülőházához, amelyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori hivatala található.
Hajdúnánás polgármestere kiemelte: az elpusztításra ítélt hajdúkat Bocskai István letelepítette, akik aztán templomokat és iskolákat építettek. A hajdúk száma egykor még csak tízezer főt tett ki, mára közel százezerre tehető a számuk. Az egyetem előcsarnokában álló Bocskai-szobor koszorúzása után a 2011-ben elhelyezett külső emléktáblát is megkoszorúzták, ahol Tasi Sándor mondott köszönetet Bocskai kultuszának ápolásáért. Innen az út az egyetem 2013-ban átadott új épületéhez vezetett.
A következő állomás a gyulafehérvári római katolikus székesegyház volt, ahol a szórványmagyarság teltházzal fogadta a hajdúságiakat. Horváth István kanonok-plébános köszöntője után az RMDSZ Fehér megyei elnöke méltatta Bocskai érdemeit, majd az egyre jobban kiteljesedő kapcsolatokról szólt Szólláth Tibor, aki közölte: igaz barátokként térnek vissza évről évre a hajdú-bihariak.
A székesegyházban nemcsak a Bocskai, hanem Bethlen Gábor és Fráter György emléktábláját is megkoszorúzták a zarándokok. Mint kiderült a negyvenezres Gyulafehérváron 1200 magyar él, akiknek fele katolikus, fele református. A lélekszám csökkenése itt is félelmetes – tette hozzá Gudor Botond református esperes.
Az utolsó napon Nagyenyeden a vár falánál helyezett el koszorút a küldöttség az 1849. január 8-án lemészárolt magyarok emlékére, majd Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemre érkeztek.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, korábbi református püspök leszögezte: Bocskai István, mint egykori váradi kapitány, úgy beleépült múltunkba, jelenünkbe, mint Szent László. „Olyan korban került az ország élére, amikor őrá várt a haza becsületének megmentése – emelte ki Tőkés László, hozzátéve: a vallásszabadságért, a az országért való küzdelmek vezérelték Bocskai tetteit.
1605-1606-ban pedig akkora hőstettet vitt végbe, mint más 50 év alatt sem – utalt egyetlen győztes szabadságharcunkra, illetve a hajdúk letelepítésére az európai parlamenti képviselő. Elmondta, Nagyvárad lakosságának 41 százaléka volt magyar, ma már alig több mint 23 százalék! Az erdélyi magyarság száma félmillióval csökkent, ami humán katasztrófát jelent.
- Ha nem akarunk Pozsony és Kassa sorsára jutni, ezen változtatni kell! Ezért is fontosak az ilyen közös alkalmak, mert ilyenkor az élni akarás és a magyar szolidaritás van jelen – mondta a Tőkés, aki Erdély mellett Hajdú-Bihar képviseletét is ellátja az Európai Parlamentben.
További részleteket itt olvashat
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)