Megmenthető lett volna a kabai cukorgyár?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.03. 10:32 | Frissítve: 2012.01.04. 07:55
Kaba – 1991-ben ugyan csak 34,6 százalékos tulajdonrészt szerzett a cukorgyárban a Tate&Lyle, mégis átvette a teljes irányítást.
Elkészült az Országgyűlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottságának jelentése, mely részben kitér arra is, hogy milyen felelősség terheli a cukorgyárak privatizációja kapcsán a korábbi kormányokat, valamint hogy mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait.
A jelentés szerint a Németh-kormány felelőssége, hogy elindult a spontán privatizáció, és az ebből eredő állami vagyonvesztés. A bizottság emlékeztet arra, hogy a privatizáció eredményeképpen a Magyarországon működő 12 cukorgyár közül a 7 korszerűbb egység 1991-re „egyenlőtlen feltételekkel külföldi tulajdonba került.”
34,6 százalékért megkapták a többségi irányítási jogkört
A jelentésben a 2007 elején bezárt kabai cukorgyárról is szó esik. A Tate&Lyle angol érdekeltség cég legelőször 1991. március 1-én szerzett tulajdont a hajdúsági cukorgyárban egy szindikátusi szerződés keretén belül, melynek nyomán létrejött a Kabai Cukorgyár Rt. Ebben a részvénytársaságban összesen 34,6 százalékot szerzett meg a Tate&Lyle, egy 1350 millió forintos tőkeemelés majd egy 190 millió forintos részvényvásárlás formájában (az ügyletből az államkasszának tehát mindössze 190 millió forint bevétele származott). A jelentés megállapítja, hogy a szindikátusi szerződés szerint a Kabai Cukorgyár Rt. igazgatótanácsa öt főből állt, és ennek többségét a Tate&Lyle jelölte. Magyarán a Tate&Lyle megkapta a többségi irányítási jogkört.
Ezen felül az Állami Vagyonügynökség (AVÜ) részvényeire elővételi jogot is kapott a Tate&Lyle. A bizottság azt is hangsúlyozta, hogy Kaba esetében a gyár vezetése az osztrák Agrana céget preferálta szakmai befektetőként, de ezt a tranzakciót az AVÜ nem engedélyezte, így lett a vevő végül a Tate&Lyle.
Nem engedték eladni
A jelentésben az is olvasható, hogy a magyarországi cukortermelés és -gyártás szempontjából hibás döntés volt az is, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal megakadályozta, hogy az Agrana-csoport megvásárolja a kabai cukorgyárat. A kabai üzem – mint írják - a privatizációt megelőzően a legkorszerűbb és elhelyezkedés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű gyár volt, egy olyan cukorgyár, amely a jövőt tekintve nagyon sok szempontból figyelembe vehető lett volna. Végül is az Európai Unióba való belépésünk előtt két hónappal a versenyhivatal kifejezetten megtiltotta az ezzel kapcsolatos tranzakcióknak a továbbfolytatását, hivatkozva arra, hogy ez a tendencia Magyarországon a monopolhelyzet kialakulásához vezet.
Ekkor azonban már tudni lehetett, hogy a Tate&Lyle csoport a cukorszektorból ki fog szállni, és csak a kedvező időpontot várja arra nézve, hogy mikor tudja ezt végrehajtani. Ez egy egész Európára kiterjedő folyamat volt, hiszen a Tate&Lyle egész Európát elhagyta, és gyakorlatilag az Eastern Sugar csoportban (Tate&Lyle és Générale Sucriére közös cége) volt már csak Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon részesedése.
Ha eladják, akkor sem biztos, hogy még ma is működik
Magyarországon jelenleg egyetlen cukorgyár van, a kaposvári, mely Agrana tulajdonában van, így akár eljátszhatnánk azzal a gondolattal, hogy amennyiben annak idején engedik, hogy az Agrana megvegye a kabai üzemet a Tate&Lyle-tól, az máig működne. Csakhogy az Agrana csoport annak idején a tizenkét magyar cukorgyár közül hetet szerzett meg, s hat azóta már bezárt. A jelentés ráadásul idézi Varga István szavait, aki befektetőként vett részt a cukoripar privatizációjában. Varga azt mondta, hogy Agrana korábban azért adta el a sarkadi és mezőhegyesi cukorgyárat a Tate&Lyle-nak, hogy azokat bezárják. „A Tate&Lyle évente többször járt a Pénzügyminisztériumban azért, hogy megkapja ezt a két gyárat, mert be akarta zárni. Tele vagyok olyan iratokkal, amely mind arról szól, hogy miért akarják ezeket bezárni” – mondta a befektető a bizottság előtt.
Megnyugtató válasz tehát nincs. Csak az a biztos, hogy az 1979-ben alapított, az ezredforduló környékén évente 120 ezer tonna cukrot előállító kabai cukorgyárat 2007 elején bezárták. A döntéssel több száz dolgozó és beszállító veszítette el a megélhetését.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)