A szultán ajándékai – kirándulás Hajdúhadházon
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.09.14. 09:06 | Frissítve: 2014.09.14. 09:07
Hajdúhadház – Úri kaszinó, előkelő szálloda és dombra épített erődtemplom is büszkesége volt egykoron a megyehatáron fekvő településnek, ma pedig a csodálatos kéttornyú református temploma miatt is érdemes elidőzni ott.
A Debrecentől 17 kilométerre lévő, és 12,5 ezer lakosú Hajdúhadház területén már a réz- és bronzkorszakban is éltek emberek, s az első írásos említése a XII. századra tehető. Bocskai István fejedelem 1605-ben telepített le ott hajdúkat, és városi rangra emelte e helyet. A hajdúk az akkori gótikus templomot lőrésekkel ellátott, erős kőfallal vették körül, és figyelőtornyot is építettek, a városhatárt pedig „hajdúpalánkkal” látták el.
A mai kor utazója ezekről már csak emléktáblákról értesülhet, viszont a főtéren több csoda is elkápráztathatja. Ilyen az 1872-ben felépült – neoromán stílusú –, kéttornyú református templom, ami immár a város egyik jelképe. A gazdagon díszített, kakasos-toronycsillagos gyülekezeti hely mellett pompázik a városháza (1912), ami eredetileg a Bocskai Szálloda volt. Átellenben egy szintén igen patinás épület örvendezteti meg a kirándulókat: a mai művelődési ház, ami 102 éve készült el, még mint gazdasági bank.
Mindezek között egy zöldellő díszpark fekszik, ahonnan nemcsak remek kilátás nyílik Hajdúhadház fő ékességeire, hanem szobrok (például Bocskai lovas emlékműve) is tisztelegnek benne a városhoz kötődő nagyságok és a helység nevezetes alkalmai előtt. Itt körbetekintve érdemes felidézni azt is, hogy e templom mellett a Tiszántúlon csak Debrecenben és Kunhegyesen áll kéttornyú református imahely. A Szkalnitzky Antal és Koch Henrik által tervezett műemléktemplom emeletén és újjáépített karzatain egyház-, iskola- és helytörténeti kiállítás várja a látogatókat.
A régi gótikus templomot a XIX. század végén bontották le. A helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll, és a Dr. Földi János Általános Iskolának ad otthont. A Nagyszalontán született dr. Földi János (1755–1801) Hadházon 1791-től élt, miután a Hajdú kerület orvosa lett; e munkája mellett költőként, botanikusként és zoológusként is tevékenykedett.
A városháza épületében néprajzi kiállítás is várja az érdeklődőket. Az előtérben textilgyűjtemény és a helyi kézimunka-szakkör munkái is láthatók, a pincében pedig kismesterség- és helytörténeti tárlat. A közeli Bocskai tér 9. szám alatt áll annak a Szilágyi Dánielnek (1831–1885) a szülőháza, aki részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd Kossuthot kísérő bujdosó volt. Ő járt közben 1869-ben azért, hogy a török kormány adja vissza hazánknak a Mátyás-korabeli Corvináinkat.
A török szultán a legdíszesebb négy Corvinát neki ajándékozta, amiket aztán ő a Nemzeti Múzeumnak adott. A szülőház előtt áll Szilágyi Dániel szobra (Győrfi Lajos műve), aminek az elkészítésével kapcsolatban az is érdekessége, hogy a szabadságharcosról csupán egy dagerrotípia maradt fenn. Ettől néhány méterre egy kecses nőalak is díszíti az utcát: a Múzsa, amit „frappáns” módon egy Hunyadi László nevű művész alkotott.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)