Simor: a tanács túlnyomó többsége a kamattartásra szavazott
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.03.27. 17:36 | Frissítve: 2012.03.27. 17:36
Budapest – A monetáris tanács túlnyomó többsége a 7 százalékos kamat tartását szavazta meg, a testület előtt három javaslat volt: a kamattartás mellett egy 25 bázispontos emelés és egy 25 bázispontos csökkentés – ismertette Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Az MNB 0,1 százalékos GDP-növekedést és 5,6 százalékos inflációt vár 2012-ben, míg jövőre a GDP 1,5 százalékos emelkedésére és 3,0 százalékos inflációra számít – mondta Simor András. Az MNB szakértői stábja által készített új inflációs prognózis a 2012-re vonatkozó korábbi 5,0 százalékos prognózisát a fogyasztói áremelkedésre 5,6 százalékra emelte, a jövő évit 2,6 százalékról 3,0 százalékra.
Az idei GDP-re adott előrejelzés továbbra is 0,1 százalék, a jövő évi 1,5 százalék, a korábbi 1,6 százalék után. A részletes inflációs előrejelzést csütörtökön publikálja az MNB – jelezte az elnök. Az inflációs folyamatokat értékelve a tanács többsége úgy látja, hogy huzamosabb ideig a 3 százalékos cél fölött alakul, amelyet az idén belépő indirektadó-emelések, a forint árfolyamában a múlt nyár óta bekövetkezet gyengülés és az olajárak jelentős emelkedése okoz – indokolt az elnök.
Ugyanakkor a monetáris tanács szerint a jövő évben elérhető a 3 százalékos inflációs cél, de az idei január-februári adatok némileg növelték az inflációs kockázatot – fűzte hozzá. Jelezte: az inflációs cél eléréséhez az szükséges, hogy a jelenlegi 7 százalékos alapkamat több negyedéven át maradjon fenn.
„Az alapkamat csökkentésére akkor van lehetőség, ha Magyarország kockázati megítélése érdemben javul, és emellett az inflációs kockázatok nem romlanak a következő időszakban” – fogalmazott Simor András.
Kérdésre közölte, hogy egyetért a nemzetgazdasági tárca véleményével - amely szerint az EU/IMF megállapodás előtt nem célszerű devizakötvényt kibocsátani –, ha a kormány minél előbb a hitelmegállapodás megkötésére törekszik.
Egy másik kérdésre kifejtette: az ország kockázati megítélése a monetáris politikát befolyásoló tényező, az EU/IMF-megállapodás aláírása pedig az ország kockázati megítélését befolyásolja. „Ha ezt a kettőt összerakjuk, abból az következik, hogy az EU/IMF-megállapodás aláírása, annak időpontja, a monetáris politikát befolyásoló tényező” – tette hozzá.
Az elnök a tájékoztatón ismertette az MNB új hiteleszközét, amelyet a vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezet be. Ezzel párhuzamosan a jegybank bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.
Simor András elmondta: a hitelprogram igazi védőhálót jelent a hazai hitelintézetek számára, véleménye szerint a bankok a jövőben nagyobb biztonságban érezhetik magukat a források tekintetében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. A jegybank eszközei számottevően támogatják a vállalati hitelezés újbóli beindulását, de önmagukban nem elégségesek ehhez – közölte az elnök. „Az ismert mondás szerint a lovat oda lehet vezetni a vályúhoz, de hogy igyon, arra nem tudjuk rákényszeríteni” – magyarázta a jegybank elnöke.
Kérdésre válaszolva megerősítette: amennyiben a jegybanki vezetők bérezését érintő jogvita az Európai Unió és a kormány között rendeződik, azaz a törvényesség helyreáll, akkor 2010 szeptemberétől visszamenőleg egy forintért hajlandó végezni munkáját, azaz a neki járó járandóság teljes összegét hátrányos helyzetű, tehetséges közgazdászhallgatók tanulmányainak támogatására ajánlja fel. Felajánlásomra eddig választ a miniszterelnöktől nem kaptam – közölte Simor András.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)