Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.24. 14:54 | Frissítve: 2012.01.24. 17:45
Budapest – A monetáris tanács nem változtatott a 7 százalékos jegybanki alapkamat szintjén kedden. A kamattartás hírére gyengült a forint.
Az elemzők többsége 25-50 bázispont közötti monetáris szigorítást várt. Az MNB alapkamat 2011. január-november között 6,0 százalék volt, majd novemberben és decemberben egyaránt 0,5 százalékponttal 7 százalékra emelte a monetáris tanács.
Az indoklásában az MNB megjegyzi, hogy amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé. Hozzáteszik: az EU/IMF-megállapodás melletti, egyre erősebb kormányzati elkötelezettség érezhetően javította Magyarország megítélést, de továbbra is fennmaradt a bizonytalanság. A monetáris tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében.
Emlékeztetnek rá: tavaly a hosszabb távú inflációs kilátásokat megragadó mutatók az év egésze során visszafogott inflációs nyomást jeleztek. A 2011 során fenntartott monetáris kondíciók és a folyamatosan gyenge belső kereslet mellett alacsony a kockázata, hogy az inflációs sokkok tartós, másodkörös hatásokkal járjanak.
A monetáris tanács megítélése szerint 2012-ben stagnál a gazdaság, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés időszakában mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában.
Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelik az inflációt, a bérkompenzáció azonban tompítja a minimálbér-emelés inflációs hatását, ugyanakkor a kockázati megítélés romlása miatti gyengébb árfolyam rontja az inflációs kilátásokat. A monetáris tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását, ami továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jelez.
A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A gyenge árfolyam, a bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható az MNB szerint. Az idei költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához – fűzik hozzá.
Magyarország kockázati megítélését mindenekelőtt az IMF hitel-megállapodás körüli események határozták meg: így egyebek között a hitelkérelem elindítására vonatkozó kormányzati szándékról szóló kommunikáció változása, valamint a nemzetközi szervezetek által a megállapodás előfeltételeként kikötött, aggályosnak talált jogszabályok megváltoztatására felszólító üzenetekre reagáló kormányoldali nyilatkozatok.
A kormány és a nemzetközi szervezetek közötti feszültség fokozatos kiéleződésével párhuzamosan romlottak a mutatók, majd a január 4-5-i, kifejezetten turbulens napokban tetőző negatív tendencia a megegyezés melletti kormányzati kommunikációval megfordult és javulásnak indult. A kormányzati kommunikációban megjelenő, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás melletti egyre erősebb elkötelezettség érezhető javulást eredményezett az országkockázat alakulásában, így az elmúlt napokban már Magyarország megítélésének javulása volt domináns. Ugyanakkor az erős bizonytalanság és a magas piaci volatilitás továbbra is fennmaradt.
A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A monetáris tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni.
Az MNB emlékeztet, hogy az éves átlagos infláció 2011-ben 3,9 százalék, amely 1 százalékkal alacsonyabb, mint a megelőző évben volt. Az infláció az év nagy részében a 3 százalékban meghatározott inflációs cél körüli +/-1 százalékos toleranciasáv felső szélének közelében ingadozott.
Bár az év második felében a költségsokkok inflációt emelő hatásának fokozatos kifutása, illetve a továbbra is gyenge belső kereslet a fogyasztóiár-index csökkenése irányába hatottak, az indirekt adókat érintő intézkedések ismét az infláció gyorsulását eredményezték. Magyarország kockázati megítélésének nyár végétől megfigyelhető trendszerű romlása a forint árfolyamának érdemi gyengüléséhez vezetett, ami közvetlenül emelte az importtermékek árát. A gyenge belső kereslet ugyanakkor több termékkör esetében csak kisebb mértékű áremelésre adott lehetőséget, így a számottevően gyengébb árfolyam inflációs hatása összességében mérsékeltnek tekinthető - olvasható az MNB közleményében.
A hosszabb távú inflációs kilátásokat megragadó mutatók az év egésze során visszafogott inflációs nyomást jeleztek. A 2011 során fenntartott monetáris kondíciók és a folyamatosan gyenge belső kereslet mellett alacsony a kockázata, hogy az inflációs sokkok tartós, másodkörös hatásokkal járjanak. A monetáris tanács a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogyasztói-árindex középtávon az inflációs céllal összhangban alakuljon. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. február 15-én 14 órakor jelenik meg.
Átmenetileg gyengült a forint a döntés után
A kamattartó döntésé bejelentését követően átmenetileg nagyot gyengült a forint. Az eurót 303,40 forinton jegyezték a bejelentést követően mintegy öt perccel, szemben az előzőleg tartott 301,80 forint körüli szinttel. Az árfolyamkilengés azonban viszonylag rövid ideig tartott, tíz perccel a bejelentés után az euró jegyzése már a 302 forintot közelítette.
A svájci frank jegyzése 250,25 forintról 251,50 forintra, a dolláré 232,30 forintról 233,30 forintra, a japán jené pedig 2,9900 forintról 3,0050-re szökött fel, majd mindhárom deviza visszatért a bejelentés előtti árfolyamának közelébe.
Hétfő délután az eurót 299,95 forinton jegyezték, míg a svájci frankot 248,64 forinton, a dollárt 229,85 forinton, a japán jent 2,9830 forinton. Péntek délután az euró jegyzése még 303,60 forinton, a svájci franké 251,30 forinton, a dolláré 234,50 forinton, a japán jené pedig 3,0430 forinton állt.
Meglepte az elemzőket a kamat tartása
Az MTI által megkérdezett elemzőket meglepte, hogy a monetáris tanács kedden, a piaci várakozásokkal ellentétben nem emelte meg a jegybanki alapkamatot, és úgy vélték, hogy a monetáris szigorítás indokolt lett volna.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a piac 50 bázispont körüli szigorítást árazott be. A befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése ugyan javult, a forint erősödött, ám a piac ennek ellenére is érdemi monetáris szigorítást tartott volna szükségesnek a következő hónapokban. Ezért gyengült a forint a kamattartás bejelentése után – tette hozzá.
Úgy vélte, a változatlanul 7 százalékos alapkamat mellett a forint eszközök kevésbé vonzóak, ezért – ha lehet – az eddiginél is fontosabb egy EU/IMF-megállapodás a sikeres állampapír-értékesítésekhez.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is meglepőnek nevezte a tartást. Úgy vélte, nem lehetett egyöntetű a döntés, vélhetően a monetáris tanács négy külsős tagja szavazta le a szigorítást. Az elemző szerint minimum 50 bázispontos emelést árazott a piac, annak ellenére, hogy az ország kockázati megítélése javult. A forint is erősödött, de az elemző szerint az árfolyam még túlzottan sérülékeny. Kérdésnek nevezte Suppan Gergely, hogy a mostani döntéssel le tudja-e horgonyozni a jegybank a kamatvárakozásokat.
Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban az elemző továbbra is lát felfelé mutató kockázatokat.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy vélte, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy nem emelte tovább az alapkamatot. Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be - fűzte hozzá.
Megjegyezte, a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF-megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen javult az elmúlt hónapban. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az EKB hároméves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak. Véleményük szerint azonban így is maradt bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF-megállapodás.
Simor: szoros volt a szavazás
Szoros szavazással döntött a monetáris tanács a 7,0 százalékos jegybanki alapkamat tartása mellett, még egy javaslatot tárgyaltak ezen kívül: az 50 bázispontos emelést – mondta Simor András jegybankelnök kedden sajtótájékoztatón, a keddi kamatdöntő ülést követően.
Az elemzőket meglepte a döntés, a piac 25-50 bázispontos szigorítást árazott be. Simor András ismertetése szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén várhatóan stagnál a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg. Ezt a prognózist a jegybank tavaly karácsony előtt tette közzé, azóta ebben érdemi változást nem lát.
Hozzátette: az előrejelzés három kockázati pályája közül a pesszimista változat a globális kockázatvállalási hajlandóság érdemi romlásával, Magyarország kockázati felárának jelentős emelkedésével számol, és ebben az esetben recesszióba fordulhat a magyar gazdaság. „Nem lehet állítani, hogy ezen a pályán lennénk, noha valamelyest romlott azóta az ország kockázati megítélése” – tette hozzá.
Kérdésre kifejtette: nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Hozzátette: az alapkamat banki hitelezési aktivitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kicsi. Az alapkamat csökkentése pedig gyengítené az árfolyamot, amely a növekedés visszaeséséhez is vezethet – mondta.
Megerősítette: az alapkamatra az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése hat, utóbbi a szűk keresztmetszet, amelynek érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.
Az EU-IMF megállapodás várható lezárulására vonatkozó kérdésre Simor András jelezte: minden ilyen tárgyalásnak megvan a normális átfutási ideje, hozzátéve, hogy „most még tárgyalásban sem vagyunk és a tárgyalás arról folyik, hogy milyen feltételekkel kezdődjenek meg”.
Az EKB-val folytatott tárgyalások részleteiről az MNB elnöke nem kívánt semmilyen részletet mondani, de megjegyezte, hogy „a tárgyalásokon alapvetően a jegybanktörvényről, illetve az Alaptörvénynek a jegybankkal foglalkozó passzusairól volt szó, amiben az Európai Központi Bank képviselői kifejtették véleményüket, és várják a kormány, valamint a parlament válaszát, illetve intézkedéseit”.
Kérdésre válaszolva megerősítette: az EU-IMF megállapodással kapcsolatos kormányzati kommunikációs fordulat szerepet játszott a tanács döntésében. „A tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nemcsak rövidtávon képes befolyásolni Magyarország kockázati felárait, de ezeknek további hatása is lehet” – tette hozzá.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)